Hirtelen kétszázezerrel kevesebb fizetés jött a számlámra

Megváltoztatták a kifizetésekre vonatkozó szabályokat a budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórházban, ennek részeként a fizetés alapbéren felüli részét mostantól egy hónap késéssel utalják a munkavállalóknak - írja a telex.hu.

A változás miatt április elején sokan a megszokottnál 100-200 ezer forinttal kaptak kevesebbet. Ez sokaknak nagy gondot okoz, egy ápoló szerint többen felmondtak. A kórház azt mondja: nincsen semmi látnivaló, máshol is ezt csinálják, a szakszervezet szerint viszont ez a megoldás így jogellenes, és azonnal meg kell változtatni.

Az egészségügyben az ügyeleti műszakokat csak úgy lehet megszervezni, ha valaki néha többet, néha meg kevesebbet dolgozik. Ezt egyenlőtlen munkaidő-beosztásnak hívják. Az így ledolgozott műszakok igazságos elszámolására találták ki a munkaidőkeretet: ez egy időszak, amin belül a műszakokat egyenlőtlenül oszthatják be. A szerződésben vállalt munkaidőtől való eltérést (jellemzően túlórát és plusz műszakot) a munkaidőkeret végén számolják el és akkor is fizetik ki.

A budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórházban idén februárig a magyar egészségügy nagy részéhez hasonlóan háromhavi munkaidőkeret volt. A túlórát, pluszmunkákat viszont jellemzően az alapbérrel fizették ki minden hónap vége után. Idén március elejétől az intézmény egy főigazgatói utasítással átállt a háromhaviról az egyhavi munkaidőkeretre. Ez elméletileg előnyösebb lehet a dolgozóknak, hiszen ha valaki nagyon sokat túlórázik egy hónapban, akkor azt rögtön el kell számolni. A Bajcsyban ezt a rendszert viszont úgy vezették be, hogy a fizetés alapbéren és elrendelhető egészségügyi ügyeleten kívüli részét (tehát a pluszmunka nagy részét) nem a hónap végén, hanem csak egy hónap késéssel fizetik ki.

Márciusi fizetés: mínusz 200 ezer

Az első hónap, amelyet az új rendszerben számoltak el, a március volt. Az intézmény dolgozói ennek megfelelően április elején a korábbi rendszerrel ellentétben nem kapták meg sem a délutáni, sem az éjszakai pótlékokat, sem a túlórákért járó fizetést.

Az egészségügyben dolgozók (és elsősorban az ápolók) nagy részének nagyon alacsony, nettó 200 ezer forintot alig meghaladó alapbére van. A tisztességes fizetésért ezért sokan rengeteg túlórát vállalnak, a havi 260-280 órás munkavégzés sem ritka. Mivel a túlmunkáért a szokásosnál magasabb órabér jár, van olyan dolgozó, akinek a fizetése több mint a fele ügyeleti pótlékból, rendkívüli munkavégzésből vagy műszakpótlékból származik. Ők így április elején a fizetésük több mint felét nem kapták meg.

Egy nekünk nyilatkozó kórházi dolgozó szerint az új rendszer bevezetése általános felháborodást okozott, többen azonnal felmondtak, mások pedig a kollektív felmondáson gondolkodnak. Szerinte azzal, hogy április elején sokan a megszokott fizetésüknél akár kétszázezer forinttal kevesebbet kaptak, több dolgozó megélhetése került veszélybe, volt, aki húsvétra sem tudott bevásárolni.

További részletek a cikkben.