• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Hitelben ellátott járóbetegek

Lapszemle Forrás: Kisalföld

Míg országos átlagban az egy lakosra jutó járóbeteg-ellátás támogatása nagyjából 10 ezer forint, a győri kórházban mindössze 3300.

Megdöbbentő adat derül ki a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) felméréséből: annak ellenére, hogy számos speciális szakrendelést működtet, a megyei intézmények között a Petz-kórház kapja a legkevesebb állami támogatást járóbeteg-ellátásra. Az ötödét annak, amit több más nagyváros kórháza. Bár az egészségügy világszerte arrafelé halad, hogy amit lehet, járóbeteg-ellátás keretében kezeljenek, az állami – OEP – támogatás rendszere éppen „ellenemegy" a fenti célnak.

Legalábbis a megyében, ahogy azt a minisztériumnak az egészségügyi ellátást vizsgáló, közel egy éve folyó monitorozása is jól mutatja. Míg országos átlagban az egy lakosra jutó járóbeteg-ellátás támogatása nagyjából 10 ezer forint, a megyei kórházban mindössze 3300. Több, Győrrel azonos fajsúlyú nagyvárosban, például Debrecenben, Szegeden vagy Pécsen pedig még nagyobb a különbség: 16 ezer forint körül alakul ez az összeg. Győrnél rosszabb helyzetben az egész országban csak két kistérség, Zalaszentgrót, valamint Sárbogárd és Kiskunmajsa környéke van.

Dr. Tamás László János, a Petz-kórház főigazgató főorvosa szerint szakmailag semmi nem indokolja ezt az ordító különbséget.– Ez „örökölt" állapot, mindig lehetett érezni, tudni, hogy bár a kórházunk szakmailag súlyos feladatokat kap, támogatásból nekünk kevesebb jut, mint másoknak – mondja a főigazgató. Az évi 886 ezer járó beteg kezelésének 25 százalékát nem fizeti ki az OEP, azaz minden negyedik beteget „hitelben" lát el az intézmény. Sokan jönnek például a szakrendelésekre olyanok, akik területileg nem a győri kórházhoz tartoznának. – Súlyos anomália, hogy sok páciens fekvő betegként hozzánk, járó betegként pedig más kórházhoz tartozik. Így például a kórházi osztályainkon ápolt koraszülöttek vagy égési sérültek után kapunk támogatást, de ha később visszatérnek kontrollvizsgálatra, akkor már egy fillért sem – mondja dr. Tamás László János főigazgató főorvos.

A győri kórházat választja számos szomszédos megyei kistérség lakosa, például annak a közel 10 ezer embernek a többsége is, akik Bábolnán, Ácson vagy további nyolc távolabbi településen élnek. A fekvőbeteg-ellátással ellentétben az ambuláns kezeléseknél várólistákat sem lehet felállítani, azaz a betegek ellátása nagyon nehezen tervezhető. – A járóbetegeket már több mint tizenöt éve a kórházi orvosok látják el, akik esetenként futkosnak a szakrendelés és az osztályuk között, a szóba jöhető rendelőket összevontuk, s minimális létszámmal működnek, a szakrendeléseken csak az életmentő és legfontosabb gyógy-szereket tudják biztosítani – sorolja a főigazgató. Hozzáteszi: számos speciális ellátás csak a győri kórházban működik, genetikai vagy izotóp-szakrendelés, de égési és koraszülött-ambulancia, gyermekpulmonológia és endokrinológiai szakrendelés sincs máshol a környéken.