• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Hivatalos: indul a parlagfűszezon

Lapszemle Forrás: teol.hu - bama.hu

Az immunterápia már a szekszárdi kórházban is elérhető, ám a betegek alig tudnak róla.

Az egészségügyben dolgozó szakemberek hathatós segítséget nyújthatnak az allergiában szenvedőknek. Dr. Smehák György, a megyei kórház fül-orr-gégészeti osztályának osztályvezető főorvosa elmondta, az úgynevezett szublingvális immunterápia a jelenleg általánosan használt, a tüneteket csökkentő gyógyszerek helyett a betegség okát kezeli, így tartós gyógyulást hozhat – olvasható a teol.hu portálján.

A kúra, melyet deszenzibilizációnak is hívnak, a szervezetet hozzászoktatja az allergénhez. Az eljárás azok esetében a leghatásosabb, akik egy, jól körülhatárolható allergiától szenvednek, így például a parlagfű-, pázsitfűfélékre vagy poratkára érzékenyeknek. A tünetek már az első évben jelentősen csökkennek, a kezelést azonban a következő két évben is folytatni kell ahhoz, hogy a panaszok tartósan megszűnjenek.

Az immunterápia már a szekszárdi kórházban is elérhető, ám a betegek alig tudnak róla. Dr. Smehák György kiemelte: a szezonális allergia esetében a tünetek jelentkezése előtt két-három hónappal el kell kezdeni a terápiát. A dolog egyetlen szépséghibája, hogy a társadalombiztosítás a költségeket nem állja. A főorvos szerint azonban ha azt vesszük, hogy egy-egy beteg mennyit költ gyógyszerre, orrcseppre, ráadásul a panaszaitól sem feltétlenül szabadul meg, érdemes belevágni a kezelésbe.

A legsúlyosabb megnyilvánulása az allergiának a légutakban a nagy- és a kishörgők túlérzékenysége, amely tartósan fennálló, időnként igen súlyos betegséget, asztmát válthat ki.
Noha teljesen újfajta gyógyszerek nincsenek, a jelenleg használatban lévők szedése ritkán jár mellékhatással.

Szélmalomharc a parlagfű ellen
Parlagfűvel fertőzött, gazos, elhanyagolt területek. Rendre jelzik olvasóink, hogy gazos, elhanyagolt, parlagfűvel fertőzött területeket látnak a megyében. Mi Pécsett néztünk körbe. Általános, hogy a lakott területek közelében sok helyen le van kaszálva a fű, bár itt sem egységes a kép – írja a Dunántúli Napló – online.

Az elhanyagoltabbak a területek, ahogyan közelítünk a várostábla felé, vagy azt elhagyjuk, de a sűrűn lakott területektől távolabb is rosszabb a helyzet, mint a panelek tövében. A közterületek mellett olyan elzárt ingatlanokról is beszélünk, amelyekről tudni véljük, hogy önkormányzati, holdingos, vagy állami céghez tartoznak.

Az elmúlt bő évtizedben és jelenleg is tartó hazai gyakorlat tulajdonképpen szélmalomharc – vélekedett egy allergológus szakember. Az ambrózia ugyanis olyan rendkívül agresszív növény, amely egyedenként is hatalmas mennyiségű pollent juttat a levegőbe, s az akár 500 kilométerre is eljut, így nem kell túl sok növény ahhoz, hogy komoly allergiás reakciókat váltsanak ki a környezetükben.

A kiskertekben, kis és közepes birtokokon való kaszáltatással gyakorlatilag semmit sem érnek el a hivatalok, hatóságok, érdemben és érzékelhetően ettől nem javul a helyzet. A probléma ugyanis jóval mélyebben gyökeredzik, a magyar termőterületek jó része ugyanis parlagfűvel fertőzött, s csak egy módon lehetne ez ellen tenni. Ha úgy módosítanák a mezőgazdasági törvényt, hogy kötelező legyen a nagy termőterületeken, a kultúrnövények közt is kiirtani a parlagfüvet.  A szakmai körök gyanúja épp ezért az, hogy erős lobbi érdekek állnak a változás útjában – emeli ki a portál.