A WHO szerint a leggyakrabban tapasztalt típus a tenziós fejfájás: a fejlett országokban a férfiak egyharmada és a nők fele tapasztalja.
A helyzet az, hogy ilyenkor nem az agyunk fáj, csak a test más pontjairól kapja a jelet, hogy fájdalmat kéne érezni. Ilyenkor azonban valamiért nem azon a ponton érezzük a fájdalmat, ahol kiváltódott, hanem a fejünkben. Például az állkapocsban, vállakban vagy nyakban fellépő fájdalom könnyen felsugárzik az agyat körülvevő izmokba, idegsejtekbe, írja a Telex.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a leggyakrabban tapasztalt típus a tenziós fejfájás: a fejlett országokban a férfiak egyharmada és a nők fele tapasztalja néha. Ennél általában a fejtetőn, a homloknál található izmokban érezzük a fájdalmat, pedig valójában az arcunknál, a nyakunkban vagy a fejbőrünknél feszülnek meg izmok, leginkább stressz hatására. De a fejfájást más stressztünetek, például megfeszült vállizmok vagy állkapocs is okozhatja.
Az is előfordul, hogy valamiért (például erek kitágulása, stressz vagy izmok megfeszülése miatt) a fejen, a nyakon és az arcon található izmok és erek fájdalomreceptorai bejeleznek, ami az agyunk közepén érzett fájdalomhoz vezet, pedig nem is onnan indul.
De mi a helyzet a migrénnel? Aki tapasztalta már, az tudja, hogy egész más, mint egy sima fejfájás – sőt, a migrénnek a fejfájás csak az egyik, bár talán legjellemzőbb tünete. Nem tudni, hogy egész pontosan hogy működik, de egy elmélet szerint lehet, hogy az agyban fellépő elektromos jelenség stimulálja az arc és fej mozgatásáért és fájdalomérzetéért felelős háromosztatú ideget, ami gyulladásos reakcióhoz vezet.
A teljes információ a cikkben.