Hogy fér össze az idegsebészet a vallásossággal?

Három magyar orvos arra vállalkozott, hogy műtétek sorozatával megpróbáljon szétválasztani egy fejüknél összenőtt bangladesi ikerpárt. A végső, szétválasztó műtétet várhatóan tavasz végén, nyár elején végrehajtó idegsebész, a Honvédkórház Idegsebészeti Osztályának főorvosa, Csókay András szaktekintély, ám a szakmán belül is vitatott személyiségnek számít: nyíltan hangoztatja vallásosságát és az abortuszellenességét. Meggyőződése, hogy imádság és bonctermi gyakorlás nélkül nincs sikeres nagyműtét. A hvg.hu interjúja

hvg.hu: Nem stresszmentes vállalkozás végrehajtani egy, a kimenetelét tekintve egyáltalán nem biztos, hogy sikeres szétválasztó műtétsorozatot, de a fokozott médiafigyelem miatt most még nagyobb lehet a nyomás az orvoscsoportjukon. Nem lett volna jobb utólag kommunikálni, hogy mi történt?

Csókay András: Csendben szerettük volna idehozni a koponyájuknál összenőtt sziámi ikreket, ez lett volna az ő érdekük és orvosaink érdeke. Már amikor a dubaji repülőtéren voltak az ikrek, Rabia és Rukia, megjelent egy fénykép a neten, hogy a lányok Magyarország felé tartanak Bangladesből. Nem akartunk mi erről kommunikálni, de mivel ez a fotó kiszivárgott, ki kellett adnunk egy rövid sajtóközleményt, hogy igen, valóban idejönnek. Alapvetően nem akartuk a dolgot hosszú távon eltitkolni, de mivel nem történt semmi azon kívül, hogy egy havas szombaton leszállt az ikrek és a családjuknak a gépe, túl sok mindent még nem tudunk mondani.

hvg.hu: Miből fog pontosan állni az ön munkája?

Cs. A.: Az én feladatom magának a koponyának, az agynak a szétválasztása, majd az agyburok és a koponya bezárása lesz, végül következik a szövetekkel való lezárás.

Tulajdonképpen ezzel az egésszel óriási traumát okozunk a gyerekeknek, de irányítottan, tervezetten, nagyon óvatosan. Amit István csinált, az meg egy hatalmas nagy vénás elzáródás, egy vénás „érkatasztrófa” volt valójában, de az is mesterségesen generált. Amit Gergely csinál, az pedig egy lágyrész-, bőrszöveti nyújtás, ami szintén megtervezett trauma.

hvg.hu: Ezek a műtétek nagy fizikai megpróbáltatást jelentenek önöknek, az orvosoknak is.

Cs. A.: Igen, meg szellemi megpróbáltatást is, koncentrációt. Amikor az István abban a kilenc, majd öt órában, abban a dakkai melegben az ólomkötényében műtött, biztos, hogy fogyott vagy 5-6 kilót. Jó fizikum kell ehhez. Mentálisan is rendben kell lennie az embernek. Nagyon komoly lelki gyakorlatokat kell állandóan végezni. Nálam ezt az imádság jelenti.

hvg.hu: Hogy fér össze az idegsebészet a vallásossággal?

Cs. A.: Példaképünk, a Nobel-díjas ausztrál agykutató, John Carew Eccles professzor azt mondja: „A materializmus, mely az egész szellemi világ létezését az idegsejt-tevékenységek modelljével akarja magyarázni, hihetetlenül leértékeli az emberi lét titkát. Az a nézet, mely szerint a gondolkodás fizikai folyamatok eredménye, egyszerűen babona, melyhez a dogmatikus materialisták ragaszkodnak.”

Erre alapozva tíz évvel ezelőtt indítottam egy tantárgyat a Semmelweis Egyetemen, a Magatartástudományi Intézetben, Kopp Mária professzorasszony és az akkori rektor úr segítségével, amely pont erről szól, az istenhit és a tudomány témaköréről. Én vagyok a kurzus felelőse, de nemcsak én adok elő; sok híres meghívott előadónk van, akik az orvostudományban mind nagyot alkottak. Például Kellermayer Miklós sejtkutató, vagy Papp Lajos szívsebész. Ha megnézzük a Nobel-díjasokat: sokan közülük az életük végén tanúságot tesznek, hogy ők csak benézni tudtak egy kulcslyukon, és rájöttek, hogy keveset tudnak. Ez nagy alázatra neveli az embert. Heisenberg, a részecskefizika atyja, azt mondja, hogy amikor a tudomány poharából az első kortyokat kiiszod, könnyen ateistává válsz, de a végén mindig ott van Isten. Einstein meg azt mondta, hogy a tudomány vallás nélkül sánta, a vallás tudomány nélkül vak. Ez így van. Amikor azt látom, hogy valakinek a nyaki verőerét átfúrta egy eltörött kólás üveg, amelybe részegen beleesett, akkor ott nem imádkozni kell, hanem bele kell nyúlni ujjal a sebbe, és le kell fogni a vérzést, amíg kijön a mentő. A teljes interjú itt olvasható