• nátha
    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

  • melanóma
    • A szemben és a köröm alatt is lehet rejtett melanóma      

      A szemben és a köröm alatt is lehet rejtett melanóma      

    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

  • egynapos sebészet
    • Jövőre elkészül az egynapos sebészeti egység Kecskeméten

      Jövőre elkészül az egynapos sebészeti egység Kecskeméten

    • Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

Hogyan akarják beoltani azokat, akik már átestek a fertőzésen?

Lapszemle 2021.01.11 Forrás: G7.hu
Hogyan akarják beoltani azokat, akik már átestek a fertőzésen?

Sürgősen választ kellene adnia a stratégiai döntéshozóknak: mi legyen a fertőzésen átesettek beoltásával?

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) egészen egyértelműen azt írja a honlapján, hogy az igazolt fertőzötteket fél évig nem oltják be. Tehát a tiltás csak az igazolt fertőzöttekre értendő, és nekik hat hónapot kell várniuk a fertőzöttség kiderüléséhez képest, mire megkaphatják a vakcinát. Az országos tiszti főorvos viszont hétfőn nem adott pontosan értelmezhető választ az erre vonatkozó kérdésre  - sorolta a jelenlegi helyzetről tudhatókat a G7.hu.

Több egészségügyi dolgozóval is beszélgettünk, akik egyértelműen azt mondták nekünk, hogy az oltásra való elektronikus regisztrációs felületen arról kell nyilatkozni, hogy a jelentkező 90 napja nem igazolt fertőzött. Itt tehát 3 hónapos korlátról van szó. Az egészségügyi intézmények közötti hivatalos levelezésekben hat hónapos korlát szerepel jelenleg - írták.

Úgy tűnik azonban, hogy vannak olyan egészségügyi intézmények – például az oltóhelynek kijelölt kórházak -, amelyek dolgozói nem a fent említett felületen regisztrálnak az oltásra, és úgy tudjuk, hogy náluk vagy nincs semmilyen megkötés, vagy saját hatáskörben döntenek erről.

A fentiek alapján nehéz eldönteni, hogy mi a szakmai alapokon nyugvó protokoll, és a kormányzati kommunikáció nem segíti a tisztánlátást.

A hat hónap valószínűleg onnan jön, hogy ilyen időtávú védettséget emlegetnek talán legtöbbször a kutatások. A 90 nap viszont onnan származhat, hogy jelenlegi ismereteink szerint 90 napon belül gyakorlatilag nem figyeltek meg újrafertőződést, amiből arra lehet következtetni, hogy nagy általánosságban eddig biztosan eltarthat a természetes védettség.

Ugyanakkor az a kérdés is jogos, hogy mindenkiben kialakul-e egyáltalán bármilyen védettség a betegség után?

Logikusnak tűnne úgynevezett szerológiai teszttel megvizsgálni, hogy az oltásra jelentkezőknek van-e természetes védettsége, és az milyen fokú, mielőtt az oltást beadnák nekik. Ez azonban igencsak megdrágítaná az oltási folyamatot, és még olyan országokban sem szokták meglépni, ahol a magyar kormánynál jóval többet hajlandóak tesztelésre költeni – márpedig ilyen országból nagyon sok van. Részletek a cikkben

Legolvasottabb cikkeink