• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Hogyan akarják beoltani azokat, akik már átestek a fertőzésen?

Lapszemle 2021.01.11 Forrás: G7.hu
Hogyan akarják beoltani azokat, akik már átestek a fertőzésen?

Sürgősen választ kellene adnia a stratégiai döntéshozóknak: mi legyen a fertőzésen átesettek beoltásával?

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) egészen egyértelműen azt írja a honlapján, hogy az igazolt fertőzötteket fél évig nem oltják be. Tehát a tiltás csak az igazolt fertőzöttekre értendő, és nekik hat hónapot kell várniuk a fertőzöttség kiderüléséhez képest, mire megkaphatják a vakcinát. Az országos tiszti főorvos viszont hétfőn nem adott pontosan értelmezhető választ az erre vonatkozó kérdésre  - sorolta a jelenlegi helyzetről tudhatókat a G7.hu.

Több egészségügyi dolgozóval is beszélgettünk, akik egyértelműen azt mondták nekünk, hogy az oltásra való elektronikus regisztrációs felületen arról kell nyilatkozni, hogy a jelentkező 90 napja nem igazolt fertőzött. Itt tehát 3 hónapos korlátról van szó. Az egészségügyi intézmények közötti hivatalos levelezésekben hat hónapos korlát szerepel jelenleg - írták.

Úgy tűnik azonban, hogy vannak olyan egészségügyi intézmények – például az oltóhelynek kijelölt kórházak -, amelyek dolgozói nem a fent említett felületen regisztrálnak az oltásra, és úgy tudjuk, hogy náluk vagy nincs semmilyen megkötés, vagy saját hatáskörben döntenek erről.

A fentiek alapján nehéz eldönteni, hogy mi a szakmai alapokon nyugvó protokoll, és a kormányzati kommunikáció nem segíti a tisztánlátást.

A hat hónap valószínűleg onnan jön, hogy ilyen időtávú védettséget emlegetnek talán legtöbbször a kutatások. A 90 nap viszont onnan származhat, hogy jelenlegi ismereteink szerint 90 napon belül gyakorlatilag nem figyeltek meg újrafertőződést, amiből arra lehet következtetni, hogy nagy általánosságban eddig biztosan eltarthat a természetes védettség.

Ugyanakkor az a kérdés is jogos, hogy mindenkiben kialakul-e egyáltalán bármilyen védettség a betegség után?

Logikusnak tűnne úgynevezett szerológiai teszttel megvizsgálni, hogy az oltásra jelentkezőknek van-e természetes védettsége, és az milyen fokú, mielőtt az oltást beadnák nekik. Ez azonban igencsak megdrágítaná az oltási folyamatot, és még olyan országokban sem szokták meglépni, ahol a magyar kormánynál jóval többet hajlandóak tesztelésre költeni – márpedig ilyen országból nagyon sok van. Részletek a cikkben