• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Hogyan kell közölni a rákdiagnózist?

Lapszemle Forrás: szabadfold.hu

Amennyiben az orvos nem elég meggyőző és a páciens netán elfordul az egészségügytől, akár bele is halhat a betegségébe.

Hogyan, milyen körülmények között kell közölni a beteggel a diagnózist? – kérdezte a szabadfold.hu dr. Pilling János pszichiátert, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársát.

– Törvény írja elő, hogy a cselekvőképes beteg jogosult teljes körű tájékoztatásra: felnőtt ember esetében személyesen vele kell közölni a diagnózist. A mérlegelés joga azonban a páciensé, aki eldöntheti, hogy lemond- e erről a jogáról. Tehát ez esetben csak akkor jártak el jogszerűen az orvosok, ha a beteg maga kérte, hogy a szüleivel közöljék először a vizsgálatok eredményét.

Előfordulhat, hogy közeli hozzátartozók szeretetteljes családi körben, kíméletesebben tudják közvetíteni a rossz hírt. Ez sem lehet mentség?
– Nem, mivel egy ilyen súlyos betegség diagnózisának a közlése során rengeteg kérdés merül fel, s ezeket csak az orvos képes megválaszolni. Nem szabad a családtagok vállára rakni a tájékoztatás súlyát. Ez nemcsak a joggal ellentétes, hanem ésszerűtlen is, hiszen orvosi kérdésekről az orvossal kell beszélni, nem a hozzátartozókkal.

Rengeteg a beteg, kevés az orvos. Jut vajon elegendő idő az olyan fontos beszélgetésre, mint a rákos diagnózis közlése?
– Az orvosképzésben ma már tanítjuk a rossz hírek közlését. Többek között egy oktatóvideót is használunk, amely mindössze ötperces. Az ebben szereplő orvos mégis alkalmazza az ilyen helyzetekre javasolt kommunikációs módszereket – többek között bátorítja a betegét a kérdezésre, és válaszol is a kérdéseire. Ennyi idő azért jut egy páciensre a mindennapi betegellátásban is, s legalább ennyit rá is kell szánni, hiszen a beteg életének egyik legfontosabb beszélgetése ez.

A gyógyulása is múlhat azon, hogy az orvos megfelelően tájékoztatja-e, kifejti-e például azt, hogy milyen kezelési lehetőségek jöhetnek szóba. A leukémia, ez a korábban rettegett kór ma már az esetek túlnyomó részében – több mint 90 százalékos valószínűséggel – gyógyítható. Amennyiben az orvos nem elég meggyőző és a páciens netán elfordul az egészségügytől, akár bele is halhat a betegségébe.

A teljes interjú a szabadfold.hu oldalán olvasható.