Az egészségügyről szólt a Civitas intézet konferenciasorozatának első találkozója.
Nem igaz, hogy a Fidesz nyolc éve alatt nem történt semmi az egészségügyben; tétlen reform folyik – hangzott el a Civitas minapi, egészségügyről szóló rendezvényén, ahol a többi közt az is kiderült: a szakellátásban ma több a magánellátás, a lakosság többet költ járóbeteg-ellátásra, mint a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő – olvasható a medicalonline.hu portálján.
Hét alkalomból álló konferenciasorozatot rendez a választások előtt a Civitas Intézet Gazdasági és Társadalomtudományi Kutató Zrt., amely az első, január 23-ai találkozót az egészségügynek szentelte. Tette mindezt azért, mert az utóbbi időszak közvéleménykutatásai alapján a honpolgárokat az egészségügy érdekli a legjobban – indokolt bevezetőjében Vértesy László vezérigazgató.
A makroökonómiával foglalkozó jogász-közgazdász az ágazat jelenét felvázolva a többi közt kiemelte: míg az OECD-országok a bruttó nemzeti össztermék, a GDP 9, Magyarország csupán 7,6 százalékát költi egészségügyre. Egy főre vetítve a költés különbsége azonban már kétszeres: Nyugat-Európában 4000, míg nálunk 2000 dollár jut egy emberre. GDP-arányosan egyre kevesebbet fordítunk egészségügyre, amelyben a KSH szerint 2003 és 2015 között 50-ről 38 milliárdra csökkentek a prevencióra fordított állami juttatások. Az egészségügyi bérek nemcsak a versenyszférától maradnak el, hanem a nemzetgazdasági átlagtól is, így hiába a röghöz kötés, az ösztöndíjak, a béremelés, a V4-ek is jobban állnak nálunk orvos- és nővérbérben egyaránt.
Bodrogi József egészségügyi közgazdász az előttünk álló kihívásokat sorolva arra hívta fel a figyelmet, hogy a kiadások gyorsabban nőnek, mint a forrásteremtési lehetőségek, melynek oka elsősorban a társadalom idősödésében keresendő. Az ember idős korában fogyasztja a legtöbb egészségügyi forrást, a technológia egyre drágább, ráadásul a szociális hozzájárulási adó csökkentésével jelentős pénzek estek ki a finanszírozásból. Bodrogi szerint megfontolandó az új, innovatív finanszírozási módszerek, pl. a termékadó, a baleseti adó kiterjesztése, a jövedéki adó egészségügybe konvertálása.
Magyarországon az egyik legrosszabb az orvosok korösszetétele, és súlyos gond az orvosmigráció – emlékeztetett, azt is jelezve: bár hamarosan komoly fejlesztések lesznek Közép-Magyarországon, azok HR-háttere instabilnak tűnik. A közgazdász szerint foglalkozni kellene a jogi adósságokkal is. Húsz éves az egészségügyi törvény, de nem csak ez a baj. A kórháztörvénnyel kellett volna kezdeni az alapellátási törvény helyett, amelynek máig hiányoznak a végrehajtási rendeletei, de beszélni kell a járulékfizetésről és az ellátási csomag tartalmáról, valamint a sürgősségi ellátásokról is – arról a többi közt, hogy vajon részei-e a közellátásnak az egyének felelősségét felvető esetek, ha pl. hat műtőt foglalnak le egyszerre egy leszámolás sérültjei, akiket 4-6 órás műtétekkel lehet csak rendbe szedni?
A teljes tudósítás a MedicalOnline portálon olvasható.