Hol van a magyar járványügy?

Éles koronavírus-gyakorlatot tart az ország, és a fertőzések száma olyan tempóban nő, mintha egyáltalán nem lenne járványügyünk: második hete háromszorozódik az új esetek száma az előző hét naphoz képest. Hétfőn újabb rekord dőlt meg: 576 új esetet regisztráltak. A Válaszonline úgy értesült: Budapesten nem bírják a terhelést, durván késik a víruspozitívak karanténozása. A vírus a legkisebb kockázatú fiatal felnőttek között terjed, de nem biztos, hogy ez így is marad: a „Kalifornia-jelenség” arra figyelmeztet, hogy öt héten belül súlyos megbetegedési és halálozási adatokra számíthatunk - írta a lap.

Miközben a miniszterelnök szerint az ország állig fegyverben várja a járvány második hullámát, valójában az egyetlen – de fontos – eredmény az, hogy a korábbi tesztelési csúcsot (8290) vasárnap sikerült megdönteni (9765). A hétvégi rekord vélhetően részben a magánegészségügynek köszönhető. Mindenesetre az egyesített állami és privát csapatok most már rutinszerűen hozzák a tavasszal még kivételesnek számító teljesítményt: az elmúlt öt napban egyszer sem esett az új vizsgálatok száma hétezer alá.

Mindez fontos javulás, de nemzetközi szinten csak annyit jelent, hogy vannak olyan napok, amikor V4-ek között nem mi vagyunk az utolsó helyen az egymillió főre jutó új vizsgálatok számában. Senki sem akarja újra megbénítani a gazdaságát, ezért közben mindenki fejlesztette a kapacitásait. 

A tesztek száma tehát nőtt, az új helyzet mégis felkészületlenül érte a járványügyi szolgálatot. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) június óta nem módosította a kötelezően tesztelendők köréről szóló rendelkezéseit, így most az a fura helyzet állt elő: ha komolyan vennék a saját szabályzatukat, akkor az új fertőzöttek jó részénél egyáltalán nem kellene elrendelni a vizsgálatot.

A vírushordozók nehéz helyzetbe kerülnek, mert az állami egészségügy számára túl enyhék a tüneteik (gyakran se lázuk, se hőemelkedésük nincs), a magánegészségügy számára pedig túl súlyosak (ott már az is annak számít, ha náthásak, fáj a torkuk vagy hasmenésük van). Panaszokkal ugyanis tesztet csak az államtól lehet kérni, a fizetős egészségügytől nem.

Fontos lenne tehát, hogy térítésmentesen, könnyen lehessen tesztlehetőséghez jutni, majd pedig nagyon gyorsan az eredményhez, mert a jelenlegi többnapos várakozás ellehetetleníti a védekezést. Senki nem fog kimaradni a tanévkezdésből, a munkahelyéről, bezárkózni a szobájába, ha nem beteg, és tudja – márpedig a társaitól tudja –, hogy négy-öt nappal a háziorvos feltárcsázása után jön meg az eredmény. 

Amikor tehát Kásler Miklós miniszter felelős viselkedést vár a fiataloktól, ahhoz segédkezet is kellene nyújtani. Közben meg kell küzdeni azzal az egyre terjedő nézettel is, hogy rekordszámú új fertőzött mellett alacsony a halottak száma, s ez nem is ugyanaz a veszélyes vírus, mint amit tavasszal láttunk.

Pedig az. Ha a koronavírus gondolkodó lény lenne, azt mondanánk, taktikát váltott: miután a kórházak és szociális intézmények megtanulták meggátolni a terjedését, új célközönséget választott.

A vírus tehát olyan tempóban fertőz, mintha egyáltalán nem lenne járványügyünk, a kórokozó átlagos terjedési üteme – tesztelés és karantén nélkül – 2,5-3,5 lenne. Ha figyelembe vesszük, hogy 1 felett már járványos terjedési ütemről beszélünk, akkor látszik igazán a helyzet súlyossága. (...)

A kormány egyébként tudja, mit kellene tenni: az innovációs minisztérium járványügyi szakértői csapata már hetekkel ezelőtt letette az asztalra a javaslatot, csak éppen sok minden nem látszik (még) belőle. A falvakban alacsony a fertőzöttek aránya (ahogy persze a fiataloké is), és vannak alacsony esetszámú megyék, ezért nincs szükség országos korlátozásra, de a fővárosban meg kellene tiltani a több száz fős (korosztályi) összejöveteleket. A munkahelyeknek – amíg ilyen gyors a járvány terjedése – újra át kellene állniuk a virtuális értekezletekre. Továbbiak a cikkben