• nátha
    • Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

      Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

    • Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

      Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

    • Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

      Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

  • melanóma
    • Egyszerű módszer a melanoma korai felismerésére

      Egyszerű módszer a melanoma korai felismerésére

    • Bőrrák megelőzés – praktikus tanácsok

      Bőrrák megelőzés – praktikus tanácsok

    • Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

      Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

  • egynapos sebészet
    • Megduplázódott az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Megduplázódott az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Egynapos sebészetet adtak át Karácsony Gergelyék

      Egynapos sebészetet adtak át Karácsony Gergelyék

    • Új fejezet a műtétben, diagnosztikában Szabolcsban

      Új fejezet a műtétben, diagnosztikában Szabolcsban

Hősnő a Covid-osztályról - Havas Julival orvoslásról és szerelemről

Lapszemle 2022.05.23 Forrás: nepszava.hu
Hősnő a Covid-osztályról - Havas Julival orvoslásról és szerelemről

Az írás idején kitört a járvány, tüdőgyógyászként a mindennap­jaim a Covid-osztályon teltek, ez lett a valóságom, így ebbe kerültek a hőseim is.

Két pusztító szenvedély, szerelme és orvosi hivatása határozza meg a Nincs Hold, ha nem nézed című regény főhősének életét, amelybe mindkét szempontból hatalmas fordulatot hoz a Covid-járvány. Az elsőkönyves Havas Juli ismeretlen világba vezeti olvasóit: intim részleteket árul el a férfiak uralta klinikai közegről. Az írót a népszava.hu kérdezte a regényről.

A magyarok csak külföldi kórházakban készült felvételek és egy-egy orvos gerillaposztja alapján tudták elképzelni, hogy mi zajlik egy Covid-osztályon, hiszen itthon nem engedtek be újságírókat a kórházakba. A regényében egy Covid-intenzív mindennapjaiba csöppenünk, egyes helyeken dokumentumfilm-szerű jeleneteket kapunk az egészségügyisek küzdelmeiről, a betegek szenvedéséről és a körülményekről.

Nem volt dokumentarista célja a regényemnek, és nem is írtam igazán negatív dolgokat, a fiktív karaktereimet egy kitalált kórházba helyeztem. Nem akartam „szidni a rendszert”, a világon sehol sem tudták, hogy hogyan lehet jól kezelni az új helyzetet, és minden egészségügyi rendszernek beletört a bicskája.

Egy szerelmi történetet akartam elmesélni, amely kórházi közegben játszódik – ezt a világot ismerem. Az írás idején kitört a járvány, tüdőgyógyászként a mindennap­jaim a Covid-osztályon teltek, ez lett a valóságom, így ebbe kerültek a hőseim is. Akik pont az „időzítés miatt” – a regény az első hullám idején és a második elején játszódik – tényleg hősökként jelennek meg, hiszen elképesztő teljesítmény volt az, amit az egészségügyi dolgozók a járvány legsúlyosabb időszakaszaiban nyújtottak. Így az eredeti szándékom, hogy megmutassam, milyen helyzetben vannak a nők és a fiatalok, különösen a fiatal nők, az orvosok világában, különös hangsúlyt kapott: a nehezített pálya még nehezebb lett számukra.

Szerzői álnéven jelentette meg a könyvet, de nem bújik el mögötte. Miért?

Amikor elkezdtem járni írótanfolyamokra és megjelentek az első novelláim, el kellett döntenem, hogy el akarom-e választani az írói tevékenységemet az orvositól, hiszen szaklapokban publikálok itthon és külföldön is. Ráadásul olyan érzésem volt, mintha az „avatárom” írta volna a regényt. Adta magát, hogy kapjon egy másik nevet. Így lett Havas Juli.

Továbbiak a cikkben

 

Legolvasottabb cikkeink