• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Hősnő a Covid-osztályról - Havas Julival orvoslásról és szerelemről

Lapszemle 2022.05.23 Forrás: nepszava.hu
Hősnő a Covid-osztályról - Havas Julival orvoslásról és szerelemről

Az írás idején kitört a járvány, tüdőgyógyászként a mindennap­jaim a Covid-osztályon teltek, ez lett a valóságom, így ebbe kerültek a hőseim is.

Két pusztító szenvedély, szerelme és orvosi hivatása határozza meg a Nincs Hold, ha nem nézed című regény főhősének életét, amelybe mindkét szempontból hatalmas fordulatot hoz a Covid-járvány. Az elsőkönyves Havas Juli ismeretlen világba vezeti olvasóit: intim részleteket árul el a férfiak uralta klinikai közegről. Az írót a népszava.hu kérdezte a regényről.

A magyarok csak külföldi kórházakban készült felvételek és egy-egy orvos gerillaposztja alapján tudták elképzelni, hogy mi zajlik egy Covid-osztályon, hiszen itthon nem engedtek be újságírókat a kórházakba. A regényében egy Covid-intenzív mindennapjaiba csöppenünk, egyes helyeken dokumentumfilm-szerű jeleneteket kapunk az egészségügyisek küzdelmeiről, a betegek szenvedéséről és a körülményekről.

Nem volt dokumentarista célja a regényemnek, és nem is írtam igazán negatív dolgokat, a fiktív karaktereimet egy kitalált kórházba helyeztem. Nem akartam „szidni a rendszert”, a világon sehol sem tudták, hogy hogyan lehet jól kezelni az új helyzetet, és minden egészségügyi rendszernek beletört a bicskája.

Egy szerelmi történetet akartam elmesélni, amely kórházi közegben játszódik – ezt a világot ismerem. Az írás idején kitört a járvány, tüdőgyógyászként a mindennap­jaim a Covid-osztályon teltek, ez lett a valóságom, így ebbe kerültek a hőseim is. Akik pont az „időzítés miatt” – a regény az első hullám idején és a második elején játszódik – tényleg hősökként jelennek meg, hiszen elképesztő teljesítmény volt az, amit az egészségügyi dolgozók a járvány legsúlyosabb időszakaszaiban nyújtottak. Így az eredeti szándékom, hogy megmutassam, milyen helyzetben vannak a nők és a fiatalok, különösen a fiatal nők, az orvosok világában, különös hangsúlyt kapott: a nehezített pálya még nehezebb lett számukra.

Szerzői álnéven jelentette meg a könyvet, de nem bújik el mögötte. Miért?

Amikor elkezdtem járni írótanfolyamokra és megjelentek az első novelláim, el kellett döntenem, hogy el akarom-e választani az írói tevékenységemet az orvositól, hiszen szaklapokban publikálok itthon és külföldön is. Ráadásul olyan érzésem volt, mintha az „avatárom” írta volna a regényt. Adta magát, hogy kapjon egy másik nevet. Így lett Havas Juli.

Továbbiak a cikkben