Hosszabb ideig élünk és tovább zsugorodik az agyunk

Bár fajunk létrejöttéhez négymilliárd évnyi evolúcióra volt szükség, és tízezer év ebben a távlatban nagyon rövid időnek számít, nem olyan nehéz különbséget tenni a tízezer évvel ezelőtti és a mai civilizációk között. A technológiai fejlődés gyorsulása ráadásul az emberi testben is még hirtelenebb változásokat idéz elő – elég csak az okostelefon-használatból fakadó, az ujjakat, a nyakat vagy a koponyát érintő átalakulásokra gondolni - írta a qubit.hu.

Ennek megfelelően Nicholas Longrich, a Bath-i Egyetem evolúcióbiológusa is úgy kezdi a Conversationön kedden megjelent cikkét, hogy a jövőt megjósolni lehetetlen, hiszen a világ valószínűleg olyan változásokon megy majd keresztül, amiket ma még el sem tudunk képzelni. Ezért leginkább úgy érdemes belevágni az emberiség jövőjének feltérképezésébe, hogy a múltba tekintünk, és azt feltételezzük, hogy a hosszú távú trendek tovább folytatódnak.

A civilizáció előtti időkben a vadászó-gyűjtögető életmódot élő, az élelmet egymással megosztó elődeinknél már kialakult a késleltetett nemi érettség, és az akár 70 éves élethossz, de a magas gyermekhalandóság miatt a várható átlagos élettartam mindössze 35 év volt. A gyermekhalandósági arányt egészen a 19. századig nem sikerült érdemben leszorítani, a középkorban ráadásul a járványok és éhínségek miatt 30 évre csökkent a várható élettartam. Az elmúlt két évszázadban a jobb táplálkozás, az orvostudomány és a higiénia fejlődésével 1 százalék alá csökkent a fiatalkori halálozás, és 70–80 évre nőtt a várható élettartam – bár ezek nem evolúciós, hanem technológiai és életmódbeli vívmányok, megteremtették annak feltételeit, hogy az evolúció meghosszabbítsa az élettartamunkat.

A fejlett társadalmakban egyre kisebb az igény a korai szaporodásra – elég, ha csak a tanulással és a munkaerőpiacon való elhelyezkedéssel eltöltött hosszú évekre gondolunk. Az, hogy ezzel együtt a várható átlagos élettartam a duplájára emelkedett, és egyre többen érik el akár a 100 éves kort is, felveti az élettartam és a termékenység meghosszabbítására irányuló evolúciós alkalmazkodás előnyösségét, így Longrich szerint joggal feltételezhető, hogy a jövőben a génjeink addig fejlődnek, míg rutinszerűvé válik, hogy az emberek 100 évig vagy még annál is tovább élnek. További kilátások a teljes cikkben