Hova tünnek a rákbetegek a statisztikából?

Mi lehet az oka annak, hogy lényegesen kevesebb rákbeteg szerepel a nemzetközi kimutatásokban, mint amennyiről itthon tudomásunk van? Semmi sem ad magyarázatot arra, vajon hogyan kerülhet az egészségügyi világszervezet (WHO) adatsorába 20–25 ezerrel kevesebb eset, mint ahányan valójában tumoros megbetegedésben szenvednek ma Magyarországon. A legutóbbi számvetés szerint a Magyar Rákregiszterben 68, a KSH nyilvántartásában 75 ezer beteg szerepel, miközben az EUCAN, a WHO hivatalos európai regisztere szerint alig több mint 50 ezer az érintettek száma Magyarországon – írja a Szabad Föld – online.

Szakemberek szerint a két magyar adatforrás között még magyarázható az eltérés azzal, hogy a regiszter „tisztított" adatokat tart nyilván, vagyis szűri azokat, akik mondjuk már korábban is szerepeltek az „újak" között, míg a KSH-nál nagyvonalúbb az adatrögzítés. Igaz, ez utóbbi mutatja meg az ellátási igényeket, ez a mérvadó az egészségügyi költségek tervezésekor.

Hogy hová tűntek a statisztikákból a rákbetegek? A kérdés az egészségügyi közgazdászokat is foglalkoztatja. Dr. Sinkó Eszter, a Szakmai Kollégium menedzsment és egészség-gazdaságtan tagozatának vezetője már belefogott a feltáró munkába.
- Pontosan látni szeretnénk, mik a valós számok, amelyek alapján a költségszámítások készülnek. Meg kell találnunk a pontos okait annak, miért rosszabbak a hazai betegek életkilátásai, mint tőlünk nyugatabbra – emelte ki a szakember, hozzátéve azt is, megdöbbentőbb a helyzet annak tudatában, hogy rengeteget költünk a gyógyításra.