• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Hova tűnt az ember szőre?

Lapszemle Forrás: hir24.hu

Nem vitás,hogy számtalan dologban különbözünk legközelebbi rokonainktól, a majmoktól.

Az ember egy teljesen egyedülálló faj ezen a bolygón, kialakulása körül rengeteg a rejtély. Miért épp ebbe az irányba fejlődtünk? Mi lett a többiekkel? Merre tart a fejlődésünk? Sok a kérdés és kevés a válasz - írja a hir24.hu.

Kétségtelen, hogy az ember hatalmas agya behozhatatlan előnyt jelent az összes többi élőlénnyel szemben. Kissé azonban "drága": miközben testtömegünk két százalékát teszi ki, ám a szervezet energiájának egyötödét használja fel. Miért alakult ez így? A nagyobb agy jobb eszközök készítését tette lehetővé őseink számára. Egy másik magyarázat szerint az egymás közti minél intenzívebb és sokrétűbb kommunikációban segített, az "összefogás" ugyanis egy kiválóan működő túlélési stratégia. Létezik olyan magyarázat is, hogy radikális környezeti változás áll a háttérben, az ember pedig így alkalmazkodott.

Az emberelődök már azelőtt két lábra álltak, hogy az agyuk nagymértékben megnövekedett, illetve hogy eszközöket kezdtek volna használni. Miért volt erre szükség, mikor "majomtestvéreink" kiválóan elboldogulnak négy lábon? Elképzelhető, hogy mivel nagy területeket jártak be, a két lábon való mozgás kevesebb energiát igényelt, mint "négykézláb". Az így felszabaduló karokat jóval több élelem szállítására használhatták. lettek alkalmasak. Segíthetett a testhőmérséklet szabályozásában is, hiszen így jóval kisebb testfelületet értek nagy szögben a napsugarak.

Igazán egyedülállóak vagyunk a rokonságban meztelenségünkkel is. Egy magyarázat szerintőseink azért szabadultak meg szőrüktől, hogy növelhessék hőleadásukat a forró szavannán való vándorútjuk során. Egy másik ötlet, hogy a "bunda" elvesztésével együtt megszabadultunk a kínzó és fertőzéseket terjesztő paraziták tömegétől.

Körülbelül 24 ezer éve fajunk, a homo sapiens még nem volt egyedül, más emberfajokkal osztozott a Földön. Például a neandervölgyivel, amely ugyan mára kihalt, ám génjei kimutathatók az európai emberek egy részében. Vagy itt van az apró növésű hobbit, amely 12 ezer évvel ezelőttig bizonyíthatóan élt még Indonéziában. Miért tűntek el ők és miért maradtunk életben mi? Fertőzések, vagy a környezetben bekövetkezett extrém változás pusztította ki őket? Netán a Homo sapiens irtotta ki "versenytársait"? Mindegyik forgatókönyvre léteznek bizonyítékok, ám megnyugtató magyarázat nem létezik - állapítja meg a lap.