• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Hudák doktornak Orosháza a gyógyító munka frontvonala

Lapszemle Forrás: beol.hu

Dr. Hudák János belgyógyász főorvos az orosházi kórházban immáron 25 éve végzi gyógyító munkáját.

A Szegedi Orvostudományi Egyetem oktatói címével rendelkezik, s a nyáron vette át a címzetes egyetemi docens kitüntető címet. Az orosházi kórház osztályvezető főorvosával, aki a gyógyító munka és számtalan szakmai feladata mellett Szegeden oktat magyar és külföldi orvostanhallgatókat - a beol.hu portálja beszélgetett.

— A rektortól átvett kinevezéséhez gratulálunk. A szakmai ranglétrán ez egy újabb mérföldkő?

— Köszönöm. Annál is inkább megtiszteltetés ez számomra, mert igaz, hogy a gyógyító munkát Szegeden kezdtem, de a klinikáról 25 éve elcsábítottak, oda már csak tanítani járok. A docensi kinevezés szól ennek az oktatói, valamint a kutatási területen elért eredményeknek, a szakmai munka megbecsülésének. Oktatóként egyébként a betegágyak mellett angolul a külföldi hallgatóknak adom át a gyakorlati ismereteket, a magyar egyetemistáknak pedig az elméleti képzésében veszek részt, mint belgyógyászatot tanító.

— Kondorosi fiatalként a családjukban volt hagyománya az orvoslásnak? Miért döntött a belgyógyászat mellett?

— A családban nem volt orvos. A biológia iránti vonzalmam általános és középiskolában egyre erősödött. Orvosi pályára készültem, második próbálkozásra sikerült maximális ponttal bejutnom az egyetemre. Mindig alacsony volt a vérnyomásom, egy helyben nem tudok hosszú ideig álldogálni. Műtéti szakmát ezért nem választottam. A gyermekgyógyászat foglalkoztatott, de beláttam, ha egy gyermeket nem tudnék meggyógyítani, az a kudarc feldolgozhatatlan. Így lettem belgyógyász. Dr. Varró Vince (idén ünnepeljük 95. születésnapját) készített fel engem is a szakmára, formált az életre.

— 25 év alatt sokat fejlődött az orvostudomány. Ön a napokban tért haza egy birminghami kongresszusról. Gyakran vállal előadásokat és az önképzés számos módját. Ennyi munkatapasztalattal miért tartja ezt fontosnak?

— Igényem van a tanulásra. Magamat belgyógyásznak tartom, miközben a szakma egységes szemlélete már nem létezik. Kiváltak szakmacsoportok, lehetetlen követni a szakterületek fejlődését. Próbálok lépést tartani, hogy rálássak a kollégák eredményeire. Osztályvezetőként ez nélkülözhetetlen.