Eközben intenzív kádercsere kezdődött a mentőszolgálatnál, amelynek új főigazgatója Kresz Géza egyenes ági leszármazottjának mondja magát - írja a hvg.hu.
„Nagyon nem szeretném, ha idős édesanyámat olyan mentősök szállítanák kórházba, akik már 23 órája szolgálatban vannak" – méltatlankodott egy orvos, aki maga is éveket töltött a sürgősségi betegellátásban. Eddig ugyanis 12 óra volt az Országos Mentőszolgálatnál a napi munkaidő maximális hossza, június elsejétől azonban ennek a dupláját is le lehet nyomni egyhuzamban.
Legalábbis erről állapodott meg Máté Gábor, az OMSZ megbízott főigazgatója és Toma Lajos, a Mentődolgozók Önálló Szakszervezetének elnöke. „Szó sincs kényszerről, június elsejétől az vállalja, aki akarja, s ha kiderül, hogy mégsem bírja, a következő hónapban visszaléphet a készenléti jellegű beosztástól" – magyarázta a HVG kérdésére Toma, aki szerint az egyezség a munkáltató és a munkavállalók érdekeit egyaránt szolgálja.
Az OMSZ krónikus munkaerőhiánnyal küzd, az alacsony jövedelmű egészségügyi dolgozók pedig azért örülnek, mert egy nap alatt három műszakot teljesíthetnek, ami után 48 óra pihenőidő jár. Ezt azonban a legritkábban töltik relaxációval, jellemzően másod- és harmadállásokban egészítik ki a jövedelmüket.
A megállapodás sűrűn hivatkozik a munka törvénykönyvére és az egészségügyi tevékenység végzésének szabályaira, hogy bizonyítsa: a mentős munkakörök mindegyikét készenléti jellegűnek lehet tekinteni. Ha ez megáll, akkor a 24 órás szolgálatot bárki vállalhatja, beleértve a gépkocsivezetőt, a számítógép képernyője előtt ülő mentésirányítót, valamint a baj esetén kivonuló ápolót, mentőtisztet, orvost. Ennek azonban a munka törvénykönyve szerint az a feltétele, hogy a munkaidő egyharmadában ne legyen semmi tennivalójuk. Egy másik paragrafus viszont napi nyolc órában korlátozza a készenlétben végzett munka időtartamát.