• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Hullámhegyen az ifjú tudós

Lapszemle Forrás: delmagyar.hu

Az ifjú szegedi agykutató az epilepsziára fókuszált munkája során.

Az agykutató Berényi Antal két és fél éves amerikai posztdoktori ösztöndíjas időszakának eredményeit három jelentős publikáció, műszerfejlesztés fémjelzi. „Posztdokként" a világ egyik vezető laboratóriumában, New Yorkban, a ritmikus agyi aktivitásokkal foglalkozó Buzsáki György mellett dolgozott Berényi Antal. Az ifjú szegedi agykutató, aki az epilepsziakutatásra fókuszált, idén elnyerte az MTA és az EU támogatását kutatómunkája kiteljesítésére – a Szegedi Tudományegyetemen. Az ifjú tudóst a delmagyar.hu portálja arról is kérdezte: milyen a hullámhegyen lovagolni?

– Bizonyítottuk a koponyán kívüli ingerlés hatékonyságát bizonyos epilepsziaroham-típusok leállításában. Ennek eredménye a Science magazinban megjelent publikáció. Emellett két társszerzős cikkem is megjelent. Az egyik az optogenetikai kísérletekben használható transzgén állattörzs kifejlesztését és tesztelését írja le. A másik egy agykutatási területen elért eredményeinket összegzi, hiszen a hippokampuszt, a térbeli tájékozódásnak, illetve a memóriának az egyik legfontosabb agyi struktúráját vizsgáltuk – idézte fel Berényi Antal az Amerikai Egyesült Államokban eltöltött két és fél év sikereit.

Speciális „csatornafehérjét" ültetnek be a sejtekbe, amelyeket fény segítségével ki lehet nyitni vagy be lehet csukni. Ha az adott sejthez fényt tud juttatni egy üvegszál segítségével, akkor fényimpulzusokkal át tudja venni a vezérlést a sejt fölött a kutató. Így kívülről befolyásolható például az agyi idegsejt működése. E fantasztikus eljárással szelektívvé tehető a kutatói munka – magyarázta Berényi Antal, aki a módszert az Amerikai Egyesült Államokban tanulta meg és fejleszti tovább. Hiszen az e kísérletekben használható, az ifjú tudós nevéhez is köthető állattörzs létrehozása valójában technikai fejlesztés.

- Saját kutatócsoportot és laboratóriumot alapítok az MTA Lendület programjával. Elkezdtem a munkát: három PhD-hallgatóval – Vöröslakos Mihállyal, Nagy Anettel és Puskás Tamással – dolgozom, keresem a posztdoktor munkatársakat, köztük műszerfejlesztésbe bekapcsolható mérnököt is a hatfősre tervezett, MTA-SZTE Lendület Oszcillatorikus Neuronhálózatok Kutatócsoport nevű, metodikájában Magyarországon egyedülálló laboromba. Több kutatási irányba indulunk, de hogy ezek közül épp melyik élvez prioritást, az attól függ, melyiktől várható siker – tette hozzá Berényi Antal, aki öt évre előre tekinthet, hiszen az MTA Lendület pályázatán kívül közel 2 millió eurót nyert munkája támogatásához az EU Európai Kutatási Tanácsának Starting Grant elnevezésű pályázatán – jegyzi meg a portál.