Húsz év múlva kiégünk

- A munkahelyi kiégés általában a dolgozók kihasználtsága, valamint a feltöltődés, az újratöltődés hiánya miatt alakul ki - mondta a gyulai Pándy Kálmán kórház klinikai szakpszichológusa, Kozma Zoltán. - Ha valaki éveken keresztül nem tud feltöltődni, nem tud kikapcsolódni, előbb-utóbb belefásul a munkába, elkedvetlenedik, csökken a munkateljesítménye, súlyosabb esetben állandósuló rossz hangulat, szorongás is kifejlődhet – tette hozzá.

Az ENSZ Világegészségügyi Szervezete (WHO) szerint a „burn out" 2030-ra első helyen fog állni a legsúlyosabb betegségek között. Kozma Zoltán megerősítette, hogy régiónkban talán az átlagosnál is jobban ki vannak téve az emberek a szindrómának, hiszen a munkahelyek és a mindennapi megélhetés is bizonytalan.

Az egészségügyben dolgozókat nem csupán a három műszakban elvégzett, kemény fizikai és lelki megterhelést jelentő munka viseli meg, de gyakran kerülhetnek konfliktushelyzetbe is. - Ma már nem csupán a krónikus belgyógyászaton, ápolási vagy a rehabilitációs osztályon dolgozókra igaz, hanem minden fekvőbeteg-ellátó egység személyzetére, hogy jelentős megterhelésnek vannak kitéve. Főként azokat fenyegeti a kiégés jelensége, akik hosszú évek óta végzik ezt a komoly pszichés és fizikai igénybevételt kívánó feladatot – tájékoztatott Tárkány-Szűcs Zsuzsanna. A békéscsabai Réthy Pál kórház ápolási igazgatója arra is emlékeztetett, hogy a kórházi szakdolgozók zömében nők, akik a munkahelyi műszak után otthon sem pihennek, háztartást vezetnek, gyermeket nevelnek. Ugyancsak növelik a stresszt a társadalmi, gazdasági problémák, a türelmetlenség.