Húsz revizor óvja a büdzsét

A minisztériumi főosztályvezetőkével azonos bérezés illeti meg őket. Egyenként havi nagyjából félmillió forintért csaknem húsz költségvetési felügyelő már 34 állami intézmény büdzséjét vigyázza. Csodára ők sem lesznek képesek - nyilatkozták a Világgazdaságnak egykori revizorok. Sem az egészségügyben, sem a klinikákat működtető egyetemeken nem várható csoda a büdzsék őreiként a kórházakhoz rendelt költségvetési felügyelőktől – nyilatkozták hasonló munkakörben dolgozó szakemberek – olvasható a Világgazdaság – online oldalán.

Kató Gábor, aki több kórházban is dolgozott biztosként abban az időben, amikor a kórházi adósságok terjedése miatt a 2000-es évek elején egymás után kaptak ellenőröket állami és önkormányzati intézmények, az mondta, az egészségügyi intézmények rendkívül szűkre szabott büdzséje a felügyelőnek sem ad túl sok mozgásteret.

A jelenlegi helyzet annyiban más, hogy míg egy évtizede a legtöbb felügyelőnek már csak a tűzoltás maradt, hiszen csak egy bizonyos mértékű eladósodás esetén írta elő a törvény a biztosok kinevezését, most elvileg prevenciós jelleggel is kirendelhetnek felügyelőket. A mostani szabályozás annyiban kedvezőtlenebb, hogy míg az egykori biztosok érdemi jogkörrel rendelkeztek, vagyis akár meg is akadályozhattak egy szerintük kedvezőtlen ügyletet, kötelezettségvállalást, kifizetést, ma legfeljebb csak véleményezhetnek, és probléma esetén a felügyelt intézmény felé kifogással, illetve az Államkincstár és az Nemzetgazdasági Minisztérium felé jelzéssel élhetnek.

Egy másik, neve elhallgatását kérő egykori biztos sem gondolja, hogy a költségvetési felügyelők meg tudják oldani akár az egészségügyi intézmények, vagy az orvosképzést folytató egyetemek problémáit, ez utóbbiak egyenlegét ugyanis döntően az alulfinanszírozott klinikák rontják le. Csak a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja évente több mint 2 milliárd forint veszteséget termel.

A korábbi tapasztalatok ellenére a kormány bízik a költségvetési felügyelet intézményében, amit az államháztartási kontroll rendszer új elemeként hozott létre 2010-ben. Ezt mutatja, hogy egyre több intézmény kap revizort: már 34-re bővült az ellenőrzés alá vont egyetemek, kórházak, múzeumok száma. A felügyelők megbízatása határozott időre szól, ami az eddigi gyakorlat szerint általában egy év, de szintén rendszeres, hogy azokat általában újabb egy évvel meg hosszabbítják. Fizetésük a minisztériumi főosztályvezetőkével, helyettesekével azonos – tudtuk meg a Nemzetgazdasági Minisztériumtól – írja a lap.

Ez a lap számításai szerint azt jelenti, hogy – az illető korától, végzettségétől, munkatapasztalatától függően – alapilletményük 200-300 ezer forint között mozog. Ehhez 30 százalékos vezetői illetménypótlék jön még, valamint kisebb pótlékok, például a beszélt nyelvekért járók társulhatnak. Így egy revizor havonta nagyjából félmillió forintot kereshet.

Mivel egy felügyelőt egyszerre több intézmény felügyeletével is megbízhatnak, a 24, még augusztus előtt „felügyelősített" intézménynél 16-an dolgoznak, és a bővített körrel is várhatóan csak 2-3 fővel bővül a létszám– mondták az NGM-nél. A MÁK-nál egyébként jelenleg 30 fős létszámkeret van a felügyeleti tevékenység ellátására és szervezésére.

2010 szeptemberétől a Budapesti Műszaki Egyetemen, az Országos Sportegészségügyi Intézetben és a Munkaerőpiaci Alapnál vendégeskedett revizor. 2011 áprilisától a Pécsi Tudományegyetem, a Corvinus és a Nyugat-Magyarországi Egyetem, a Károly Róbert és a Szolnoki Főiskola, az Országos Idegtudományi Intézet, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) kapott revizort.
Ez év januárja óta működik felügyelettel a Semmelweis és a Debreceni Egyetem, a Mátrai Gyógyintézet, az Országos Korányi és az Országos Rehabilitációs Intézet, a Balatonfüredi Állami Szívkórház, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal.