Idegenkéz-szindróma: amikor a kezednek saját akarata van

Ha valaha zsibbadt már el igazán a keze, akkor pontosan tudja, milyen furcsa érzés, amikor úgy tűnik, hogy a végtag nem úgy reagál a mozgatásra, ahogyan azt szeretnénk. Azoknak, akik idegenkéz-szindrómában szenvednek, ennél ezerszer furcsábbak a tüneteik: nemcsak nem érzékelik megfelelően az egyik végtagjukat, de az mintha saját életet élne, a gazdájától teljesen függetlenül. Ez nagyon ritka betegség, egyelőre azt sem tudni, mi okozza pontosan, így gyógymód sincs rá, írja a Telex. 

Akkor beszélhetünk idegenkéz-szindrómáról (alien hand syndrome, AHS), ha valakinek legalább egyik végtagja értelmes cselekedeteket hajt végre anélkül, hogy a gazdája utasítaná erre, és meg tudná akadályozni benne. Ha egy kéz csak néha rángatózik önkéntelenül, az még nem AHS, az viszont már igen, ha dolgok után nyúl, vagy, ahogy dr. Strangelove esetében is, a gazdájától teljesen függetlenül karlendítésbe kezd. Az AHS-ben szenvedők képtelenek megakadályozni, hogy az „idegen” végtag elérje és megragadja a különböző tárgyakat, és előfordulhat, hogy arra sem tudják rávenni, hogy engedje el ezeket a megragadott tárgyakat, úgy kell a másik kezükkel lefeszíteniük a saját ujjaikat. Hivatalos kritérium nincs az AHS diagnózisához, valószínűleg pontosan azért, mert ennyire ritka.

A rendellenesség leginkább a kezeket, azok közül is gyakrabban a bal kezet támadja, de egyes ritka esetekben a lábat is érintheti, még ritkábban pedig nem egy, hanem több végtagra terjed ki. A pontos okát még nem sikerült megállapítani, de azt már tudjuk, hogy több fajtája létezik, és könnyen lehet, hogy minden fajtáját más és más váltja ki. Vannak, akiknél agyvérzés, trauma vagy daganat után alakul ki, néha rákkal, neurodegeneratív betegségekkel és agyi aneurizmákkal együtt jelenik meg.

Az AHS-t leggyakrabban az agy két féltekéjét összekötő idegrostköteg elváltozásaihoz vagy sérüléseihez kapcsolják, de a mögöttes mechanizmust még mindig nem sikerült teljesen azonosítani. Az sem ismert, hogy pontosan hányan élnek ezzel a betegséggel, de becslések szerint a stroke-os betegek körülbelül 0,006 százalékánál fordul elő. Alzheimer-kór és Creutzfeldt–Jakob-kór diagnózisával is járt már együtt, írja a Telex.