Míg az indulásakor a különböző várólistákon 70 170-en szerepeltek, addig 2018 végén ez a szám 28 245-re csökkent.
Az utóbbi években nemzetközi viszonylatban is jelentős mértékben, hatvan százalékkal csökkent hazánkban a műtéti várólistákon lévő betegek száma, és hamarabb megoperálják a betegeket. A legérezhetőbb a javulás a szürkehályogműtéteknél: 15 ország közül nálunk a második legrövidebb a várakozási idő. A kormány eddig 26 milliárd forint többletforrást biztosított a legrégebben várakozó betegek ellátására a leghosszabb várakozási idejű szolgáltatóknak - írta a Magyar Nemzet.
Az eredeti cél – a döntéshozók és a szakma egyetértésével – 2013-ban az volt, hogy a betegeknek nagyobb műtétek esetében se kelljen száznyolcvan napnál, a kisebb beavatkozásoknál pedig kilencven napnál többet várakozniuk – emlékeztetett az Emmi. Ezt már jóval sikerült túlteljesíteni: a leghosszabb várakozási idejű listák esetén is megfeleződött az az időtartam, ami a műtétre kiírás és a konkrét beavatkozás között ténylegesen eltelik, ezzel elértük az Európai Unió országainak átlagos szintjét – hívta fel a figyelmet a lap kérdésére a tárca.
A 2018-as országos adatok szerint a 13 nyilvántartásba vett várólistacsoportból hétnél egy hónapnál rövidebb az átlagos várakozás idő, és mindössze egy várólistán hosszabb kilencven napnál. A legkisebb átlagos érték nyolc nap, a legnagyobb 126 nap – közölte a minisztérium.
Az OECD-országokkal összevetve a szürkehályog-műtétek tekintetében kiemelkedően kedvezők a magyar adatok: a 15 ország között 45 nappal nálunk a második legrövidebb várakozási idő. Hazánkban a térd- és csípőműtétekre várakozók száma 2012-höz viszonyítva kevesebb mint a felére csökkent, így nemzetközi viszonylatban az erős középmezőnybe kerültünk át. Mindeközben az évente végzett beavatkozások száma az érintett listákon átlagosan 14,4 százalékkal növekedett. A program 2019-ben is folytatódik hatmilliárd forintos keret biztosításával.