• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Idén kevesebbet költ egészségügyre a kormány, mint 2010-ben

Lapszemle 2023.06.17 Forrás: Népszava Online
Idén kevesebbet költ egészségügyre a kormány, mint 2010-ben

Ha a mindenkori GDP-hez arányosítva vizsgáljuk a költéseket, kiderül, nem értük el a 2010-es színvonalat.

Idén történelmi mélypontra csökkentek az egészségügyre és az oktatásra fordított költségvetési kiadások, és jövőre sem lesz sokkal jobb a helyzet - írja a népszava.hu.

A parlament a héten tárgyalta első olvasatban a 2024-es költségvetési javaslatot, amelynek vitaindítójában Varga Mihály lefutotta a szokásos köröket, miszerint a nyakunkon a háború és az elhibázott szankciók, ezért a kormány védelmi költségvetést terjesztett elő. A pénzügyminiszter vitaindítójában a legfőbb feladatnak a 2010 óta elért eredmények megvédését jelölte meg. Varga Mihály a javaslatát méltatva sorolta, hogy mennyivel több pénz jut a nyugdíjasoknak, a közoktatásra, illetve az egészségügyre, mint 2010-ben. Vagyis a kormány számára még mindig mindig 2010, a hatalomra kerülésük éve a fokmérő.

A pénzügyminiszter folyó áron hasonlította össze a kiadásokat, így két-háromszoros szorzók jöttek ki, igaz így nem kellett foglalkozni a 14 év alatt összejött 67 százalékos inflációval, ami torzítja az összevetést. Ugyanakkor, ha a mindenkori GDP-hez arányosítva vizsgáljuk a költéseket, kiderül hogy még mindig nem értük el az akkori színvonalat.

A korábbi költségvetési törvényekben a kormány minden évre kiszámolta, hogy GDP arányosan mely területre mennyit költ, és az uniós statisztikai hivatal is ez a módszert használja az uniós tagállamok költségvetéseinek összehasonlására. Talán pontosan a könnyű összevethetőség miatt az Orbán-kormány az utóbbi években már nem közli a költségvetés GDP-arányos bontását, ám ez könnyen kiszámítható, hisz a kormány előrejelzése szerint a bruttó hazai termék, a GDP értéke az idén 77 629 milliárd forint lesz, ami jövőre 85 255 milliárd forintra emelkedik a hat százalékos infláció (pontosabban 5,6 százalékra számolt GDP-deflátor) és a 4 százalékos gazdasági növekedés eredőjeként.

Ezeket figyelembe véve kiderül, hogy jövőre mind az oktatásra, mind az egészségügyre, de még a nyugdíjkiadásokra is lényegesen kevesebbet költ majd a magyar kormány a GDP-arányában, mint tette azt a 2010-ben a leköszönt Bajnai-kormány. 

További részletek a cikkben.