Idén már kevésbé mérgező a szúnyogirtás, de...

Eltérő mértékben ugyan, de az elmúlt években minden nyáron bajlódni kellett az agresszívan rohamozó szúnyogokkal. Ez idén sem változott, de a szúnyoggyérítés folyamatát minden évben nagy odafigyeléssel követők azt is kiszúrhatták, hogy idén a szokásoshoz képest jóval kevesebb szúnyogirtó repülőt lehetett látni az égen. Ennek legfőképpen az az oka, hogy az idei évtől kezdve az irtásban nem lehetett használni a szúnyogok mellett más rovarokat, madarakat, hüllőket és kétéltűeket is pusztító deltamethrint - írta a G7.hu.

Az országos gyérítésre vonatkozó 2019-es közbeszerzés alapján ugyanakkor nem a jóval bonyolultabb, de környezetbarát lárvairtás felé mozdult el a magyar rendszer, hanem a szintén mérgező földi kémiai* imágó – tehát a kifejlett szúnyog – irtása felé. Ez ökológiai szempontból jobb kimenetel, mint a deltamethrin szórása az égből, de még mindig jóval károsabb, mint a más fajokra nem veszélyes biológiai módszer, ami a szúnyoglárvákat egy baktérium fehérjetoxinjával pusztítja el.

Kívülről eléggé úgy néz ki, hogy ha már túl sok szúnyog van, akkor nagy erőkkel kezdenek irtásba, miközben más országokban ilyesmire gyakran nincs szükség a lárvák kiiktatását célzó biológiai módszerre épülő rendszer hatékonysága miatt. Ezért a szúnyogirtás ökológiai szempontjait átlátó biológusokat, irtást végző iparági szereplőket és magát az irtást koordináló Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot (OKF) is megkérdeztük arról, hogy miért nem kap jóval nagyobb szerepet a biológiai gyérítés a kémiai helyett. A válaszok alapján úgy tűnik, hogy szabályozói és céges oldalról sem igazán érdekelt senki a változtatásban. Továbbiak a cikkben