Idősellátás, avagy a harmadik kor orvosi szemmel

A hazai idősgondozás tarthatatlan állapotáról és a franciaországi követendő példáról ír dr. Menyhárt Miklós, Győr-Moson-Sopron megyei háziorvos és egyetemi oktató a magyarorvos.com portálon.

„Hét évig dolgoztam és éltem életvitelszerűen Franciaországban, ahol egy 232 ágyas geriátriai osztály koordinátor-orvosa, és egy 20 ágyas, speciális Alzheimer-egység vezetője voltam. Ekkoriban döbbentem rá, hogy a mai kor egyik legnagyobb kihívása az idősödő lakosságot érintő demencia. Azon túl, hogy a következőkben összehasonlítom a hazánkban és Franciaországban tapasztalt állapotokat, igyekszem megoldási javaslatokat is bemutatni…

Úgy gondolom, a Nyugat-Európában már több helyen is működő medico-szociális ellátási szemlélet kialakítása fogja csak megoldani a jövő nemzedékek egészségügyi-szociális problémáit, melynek lényege, hogy az aktív és krónikus ellátáson belül, minden kórházban ki kellene alakítani geriátriai osztályokat. Megjegyzem, az új rendszer nem ágyakról és dolgozókról szólna, hanem a feladatokhoz társított kompetenciákról.

A geriátriai osztályok korspecifikusan (lásd: vannak csecsemő és gyermekosztályok is) tudnák ellátni az aktív kórházi kezelés és rehabilitáció után szükségessé váló idős betegeket addig, amíg betegségük egyensúlyba nem kerül. Így szűnhetne meg az a jelenlegi helyzet, amikor is a kórházból „kidobott" idős beteg, gyakorlatilag ellátás nélkül a családjára marad.

A geriátriai osztályok keretein belül lehetőség volna nappali kórház, illetve mozgó geriátriai teamek létrehozására is, amelyek a szociális ellátást és a háziorvosi alapellátást is segítenék. Az Alzheimer-részlegek és demenciacentrumok kialakításával pedig megszervezhető lenne a demens betegek korszerű és gazdaságosabb ellátása is. Ezen osztályok orvosigénye, szakképzett nővérigénye is sokkal alacsonyabb az aktív osztályokénál, mert itt a szakképzett nővérek helyett a mellettük dolgozó segédnővéri személyzet létszámát kellene magasabban tartani. Ez a rendszer továbbá megoldaná azt a problémát is, hogy a szociális szférában dolgozó, egyébként legalacsonyabb bérezésű ápolók és segédápolók is az egészségügyben kapott bért kaphassák.

Mindezek mellett a kórházból kikerülő betegek esetén a házi ápolási szolgálat és a jelenlegi önkormányzati, alapítványi és magántulajdonban lévő szociális intézmények a továbbiakban is ellátnák feladataikat…"

A teljes cikk itt olvasható.