Időskor új dimenzióban - Így is lehet?

Az idősek arányának emelkedése a XXI. század európai országainak legmeghatározóbb demográfiai folyamata, amely egyéni és társadalmi szinten is számos kihívást tartogat. A WHO definíciója szerint az aktív idősödés azt jelenti, hogy az életminőség ebben az életszakaszban is javítható, s fenntartható az önállóság, a szabadidő tartalmas eltöltése, írja a Napi.hu.

A legvégén nem az fog számítani, hogy mennyi év volt az életedben, hanem hogy mennyi élet volt éveidben - mondta Abraham Lincoln. Szavai még talán soha nem voltak aktuálisabbak, mint mostanában, amikor a születéskor várható élettartam növekedése világszerte az idősebb korosztály lakosságon belüli arányának növekedéséhez vezet, és az idősekben egyre erősebb a minőségi, tartalmas élet iránti igény.

Az idősek arányának emelkedése a 21. század legmeghatározóbb demográfiai folyamata az európai országokban. Az ENSZ számításai szerint míg 2010-ben a világ népességének közel 8 százaléka töltötte be a 65. életévét, 2050-re több mint kétszeresére, 2100-ra akár háromszorosára nő az arányuk. 2010-ben még "csak" 524 millióan töltötték be a 65 évet, 2050-re már másfél milliárdnyi Földlakó lehet ebben az életkorban.

Az elmúlt évtizedekben Magyarországon is jelentősen nőtt a születéskor várható élettartam: a 65 évesek és annál idősebbek aránya Magyarországon az elmúlt hat és fél évtizedben csaknem két és félszeresére emelkedett: az 1949-es közel 8 százalékról 2014-re csaknem 18 százalékra.

A hosszabb élettartam azonban nem minden esetben jelent minőségi életéveket, ezért az egészségesen tölthető évek alakulására érdemes koncentrálni. 2014-ben az EU-ban egy férfi átlagosan 61,4, egy nő 61,8 egészséges életévre számíthatott, addig Magyarországon 60,8 illetve 58,9 egészséges év várt a nőkre illetve a férfiakra.

Az idősödés egyéni és társadalmi szinten is számos kihívást jelent. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felismerve a kérdés fontosságát, 2012-t az aktív idősödés évének nyilvánította.

Az aktív öregedés a WHO szerint olyan egészségi állapot, amellyel az életminőség ebben az életszakaszban is javítható, s fenntartható az önállóság, a szabadidő tartalmas eltöltése. Ebben a megközelítésben fontos szerep jut a hobbinak és kulturális tevékenységeknek, a társas kapcsolatoknak, a tudás és a tapasztalatok megosztásának. A szubjektív jólétet fokozza a támogató, inspiráló közeg, egy olyan megtartó közösség, amely ébren tartja a motivációt a sportra, a hobbik űzésére, új készségek elsajátítására, segít a világra nyitottnak, derűsnek maradni életünk harmadik korszakában is.

A közösségi hatás a szellemi kihívások iránti vágyat is felkelti. Együtt érdekesebb részt venni a kulturális programok valamelyikén, a kézműves foglalkozásoktól, a csapatépítő játékokon át a tánctanfolyamokig vagy énekelni a kórusban. Az ismeretterjesztő előadások, tanfolyamok pedig a meglévő tudás átadását is ösztönzik. Egymás segítése olyan sikerélmény, amely az önbizalom, a hasznosság érzését táplálja az idősebbekben.

Kutatások szerint az emberek nem az életkortól, hanem az ahhoz társított sztereotípiák miatt szoronganak.