• nátha
    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

  • melanóma
    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

  • egynapos sebészet
    • Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

Igazgatói fejek hullhatnak a porba, de a finanszírozás marad

Lapszemle 2020.02.13 Forrás: 444.hu
Igazgatói fejek hullhatnak a porba, de a finanszírozás marad

Az adósságprobléma hatékony kezelésére annak objektív, nem a menedzsmenten múló okait kellene megszüntetni, amire a javaslat csak alig tesz kísérletet.

„Nem jó irányba megy a kormány, amikor azt mondja, főként a kórházak működésének belső racionalizálásával, a párhuzamosságok megszüntetésével, és a menedzsment hibáinak kijavításával kell kezelni a kórházak adósságproblémáját” - értékelte a tervezetet a 444-nek Dózsa Csaba, egészségügyi közgazdász.

Szerinte ezt a munkát már most is végzik a kórházak vezetői. „Ha nem tennék, akkor számításaim szerint még a mostani 70 milliárdnál is több, úgy 120-150 milliárd forint lenne az összesített adósságállományuk” - magyarázta. Szerinte mostanra már a legtöbb intézmény a lehető legszorosabbra húzta a derékszíját, és nem párhuzamosságok, hanem inkább hiánygazdálkodás van az egészségügyben.

Ezért - mondta Dózsa -, a létező adósságprobléma hatékony kezelésére annak objektív (tehát nem a menedzsmenten múló) okait kellene megszüntetni, amire a javaslat csak alig tesz kísérletet.

Egy szó sem esik például arról, hogy a kórházakban az orvosok és más egészségügyi dolgozók megtartására kifizetett bérpótlékok és a béremelések költségeit be kellene építeni a finanszírozásába. Pedig ez az egyik legfőbb oka az adósságállomány újratermelődésének.

A javaslat nem foglalkozik az esetalapú finanszírozási rendszer átfogó kiigazításával sem, pedig az ellátás alapdíja már jó ideje elértéktelenedett az infláció miatt. A kórházak működését Magyarországon az aktív kórházi ágyakon elvégzett ellátás után finanszírozzák. Ez az úgynevezett Homogén Betegcsoportok (HBCs-k) rendszere, amiben minden esetnek megvan a saját díjazása. A mostani alapdíj 198 ezer forint, Dózsa szerint ennek az infláció miatt legalább 235 ezer forintnak kellene lennie.

De az alapdíj még ezzel a korrekcióval sem követné le az ellátás drágulását, amit az orvoslás folyamatos fejlődése okoz. 

„A kórházak adósságállományában tízmilliárdos összegekben mérhető az olyan adósság, ami azért keletkezik, mert a kórház korszerű ellátást nyújt a pácienseknek, amit viszont az államkassza nem fizet meg.”

Dózsa szerint ezzel a problémával sem foglalkozik a most megismert javaslatcsomag.

Legolvasottabb cikkeink