• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

    • Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

      Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

Igazgatói fejek hullhatnak a porba, de a finanszírozás marad

Lapszemle 2020.02.13 Forrás: 444.hu
Igazgatói fejek hullhatnak a porba, de a finanszírozás marad

Az adósságprobléma hatékony kezelésére annak objektív, nem a menedzsmenten múló okait kellene megszüntetni, amire a javaslat csak alig tesz kísérletet.

„Nem jó irányba megy a kormány, amikor azt mondja, főként a kórházak működésének belső racionalizálásával, a párhuzamosságok megszüntetésével, és a menedzsment hibáinak kijavításával kell kezelni a kórházak adósságproblémáját” - értékelte a tervezetet a 444-nek Dózsa Csaba, egészségügyi közgazdász.

Szerinte ezt a munkát már most is végzik a kórházak vezetői. „Ha nem tennék, akkor számításaim szerint még a mostani 70 milliárdnál is több, úgy 120-150 milliárd forint lenne az összesített adósságállományuk” - magyarázta. Szerinte mostanra már a legtöbb intézmény a lehető legszorosabbra húzta a derékszíját, és nem párhuzamosságok, hanem inkább hiánygazdálkodás van az egészségügyben.

Ezért - mondta Dózsa -, a létező adósságprobléma hatékony kezelésére annak objektív (tehát nem a menedzsmenten múló) okait kellene megszüntetni, amire a javaslat csak alig tesz kísérletet.

Egy szó sem esik például arról, hogy a kórházakban az orvosok és más egészségügyi dolgozók megtartására kifizetett bérpótlékok és a béremelések költségeit be kellene építeni a finanszírozásába. Pedig ez az egyik legfőbb oka az adósságállomány újratermelődésének.

A javaslat nem foglalkozik az esetalapú finanszírozási rendszer átfogó kiigazításával sem, pedig az ellátás alapdíja már jó ideje elértéktelenedett az infláció miatt. A kórházak működését Magyarországon az aktív kórházi ágyakon elvégzett ellátás után finanszírozzák. Ez az úgynevezett Homogén Betegcsoportok (HBCs-k) rendszere, amiben minden esetnek megvan a saját díjazása. A mostani alapdíj 198 ezer forint, Dózsa szerint ennek az infláció miatt legalább 235 ezer forintnak kellene lennie.

De az alapdíj még ezzel a korrekcióval sem követné le az ellátás drágulását, amit az orvoslás folyamatos fejlődése okoz. 

„A kórházak adósságállományában tízmilliárdos összegekben mérhető az olyan adósság, ami azért keletkezik, mert a kórház korszerű ellátást nyújt a pácienseknek, amit viszont az államkassza nem fizet meg.”

Dózsa szerint ezzel a problémával sem foglalkozik a most megismert javaslatcsomag.

Legolvasottabb cikkeink