Igazságügyi szakértők az egészségügyben

Egyes műhibaperekben legalább két-három szakértő van, és évek, sőt évtizedek telnek el a jogerős ítéletig. Egy ügyben például hét szakértői vélemény készült, és a hatályon kívül helyezések miatt újra és újra kezdődött a per – hangzott el az „Igazságügyi szakértők az egészségügyben" című könyv budapesti bemutatóján, melyről a jogifórum.hu tudósított.

Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke köszöntő beszédében az igazságszolgáltatás utópisztikus jövőképét vázolta fel. Szerinte eljön az idő, amikor egyes jogkérdésekre számítógépek fognak jogi tanácsokat adni. Sőt – tette hozzá – az sem elképzelhetetlen, hogy a jogvitákat is számítógépek döntik majd el – bírák és ügyvédek közreműködése nélkül. "Ettől persze egyelőre messze vagyunk - nyugtatta meg jogász hallgatóságát -, még egy ideig szükség lesz bírákra, ügyvédekre és szakértőkre. A jogviták eldöntéséhez ma humánerőforrásra, jogászokra van szükség, a jogászoknak pedig olyan jogi irodalomra, könyvekre, amelyekből gyakorlati munkájuk elvégzéséhez megfelelő ismeretekre tehetnek szert." Ilyen műnek nevezte az Igazságügyi szakértők az egészségügyben című kötetet is, amely az Orvos–beteg jogviszonyok az egészségügyben sorozat negyedik darabja.

A Betegek jogairól, a Műhibák és kártérítési perek az egészségügyben, valamint a Biztosítási szerződések az egészségügyben című kötetek az elmúlt években jelentek meg, és nagy sikert arattak az orvosok, az egészségügyi szolgáltatók és a jogászok körében. A  sorozat legújabb kötetét az is aktuálissá teszi, hogy nemrég lépett hatályba az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény.

Hidvéginé Adorján Lívia címzetes táblabíró, a könyv társszerzője arról beszélt, mennyire meghatározó egyes perekben a bíró és az igazságügyi szakértő kapcsolata. Bírótársaival együtt gyakran voltak gondjai a szakértői perekkel. Sokszor az is nehézséget okozott, hogy hol keressék a szakértőt, kinek van kompetenciája az adott kérdés eldöntésére. Sűrűn előfordult, hogy az ügyvédek más és más szakterületről javasoltak szakértőt kirendelni.

Rendszeresen összekeverték a pszichológust a pszichiáterrel, vagy még inkább: a pszichiátert a neurológussal. Hidvéginé Adorján Lívia szerint sokat elárul a bíróról, hogy milyen kirendelő végzést készít a szakértői perben. "Nem azt kell megkérdeznie, nagyon leegyszerűsítve, hogy mondja meg, kinek van igaza, hanem felkészülve a peranyagból, tudnia kell, mit akar, milyen irányba akar elindulni, melyek az eldöntendő a kérdések. Ha nem így tesz, a szakértő visszaír, hogy nem tud válaszolni, mert a feltett kérdés nem szakkérdés, vagy az nem tartozik az ő kompetenciájába." A teljes beszámoló