Így alakítanák át az egészségügyet

A lakosságarányos, megyei szintű finanszírozási rendszereben nem látszik a betegek mozgatásának a lehetősége, a komplikált esetek nem jutnak el a magasabb szintű centrumokba. Óriási aránytalanságok alakulhatnak ki az egy betegre jutó finanszírozásban. Az adósság újratermelésének megállítása az ellátási színvonal fenntartása mellett pedig nem valósítható meg az alapdíjak emelése nélkül - figyelmeztetnek a szakértők. Több ponton is finomításra szorul az egészségügyi reformot megalapozó koncepció, éppen azért folynak az egyeztetések, hogy a szükséges finomhangolások megtörténhessenek – húzta alá a Magyar Kórházszövetség elnöke. Velkey György cáfolta, hogy az új modell a Semmelweis terv halálát jelentené, véleménye szerint annak a logikája mentén halad az átalakítás, bár jelentős hangsúly-eltolódásokkal – írja a Napi.hu portálja.

A mostani reformban megfogalmazódó, közigazgatási régiókban gondolkodó ellátásszervezés nem életszerű, ellentétben a Semmelweis tervben megfogalmazott egészségügyi térségi modellel. A lakosságarányos, megyei szintű finanszírozási rendszerben nem látszik a betegek mozgatásának a lehetősége, ami azzal járhat, hogy az A és B kategóriába sorolt, tehát a leggyakoribb betegellátási formák komplikáltabb, szövődményes esetei nem juthatnak el a progresszivitás magasabb szintjén álló centrumokba, mert azok finanszírozás hiányában nem tudják fogadni ezeket a betegeket. Így őket alacsonyabb szinten, megfelelő szakmai, technikai háttér nélkül kellene majd ellátni – fogalmazott Velkey, aki szerint az átszervezésnél nem lehet mellőzni a különböző progresszivitási szintek eltérő feladatait. Minden szakmában figyelembe kell venni, hogy más feladatot lát el egy városi kórház, mint egy országos centrum, és ezt a különbséget meg kell jeleníteni a finanszírozásban.

Az adósságmentesítésről szólva a Kórházszövetség elnöke úgy vélte, nincs annyi hatékonysági tartalék az intézményeknél, hogy a jelenlegi szakmai színvonal és szakembergárda megtartásával ezt megvalósítsák. Veszélyesnek nevezte, ha az adósságmentesítésre törekvés közepette a munkatársak mind erősebb szorításba kerülnek - mind szakmai mind mobilitási szempontból - , amit a kifeszített helyzetben nem fognak tolerálni, azaz emiatt is lehetnek veszteségek.