Így bukja el nyugdíja zömét rengeteg magyar

A bankautomatáknál érvényes ingyenes készpénzfelvételi limit évtizedes változatlansága folytán mind a fizetések, mind a nyugdíjak „kinőtték” a 150 ezer forintos összeghatárt, amely következtében ezen jövedelmek egyre kisebb részéhez férhetünk hozzá díjmentesen. Csakhogy míg az átlagnyugdíj ingyenesen felvehető része 2014-hez képest mostanra 100%-ról 64%-ra csökkent, addig az átlagfizetés esetében 96,3%-ról 34,2%-ra csökkent ez az arány. Mindez pedig arra utal, hogy az átlagos öregségi nyugdíj összege bizony leszakadóban van az átlagfizetéshez képest. Éppen ezért megvizsgálták, ez valóban így van-e. A 2000-ig átnézett adatok alapján az látszik, hogy a nyugdíj/kereset arány szinte folyamatosan változó volt az elmúlt 25 évben. Rossz hír azonban, hogy az utóbbi években már szinte állandónak tekinthető a fizetések és a nyugdíjak közötti olló szétnyílása, írja a Pénzcentrum. 

Gyakran elhangzik az átlagfizetésekkel-átlagnyugdíjakkal kapcsolatban, hogy a medián sokkal pontosabb képet ad a valós jövedelmi viszonyokról. Csakhogy a nyugdíjasok szempontjából a helyzet akkor sem kedvezőbb, ha nem az átlagokból, hanem a mediánokból indulunk ki. A KSH már idézett, tavaly novemberre vonatkozó adatai szerint 383 400 forint volt a nettó kereset mediánértéke, míg ugyanezen időszakban a nyugdíjé 207 040 forint.

A nyugdíjak mediánja tehát csupán az 54%-át tették ki a keresetek meidánértékének.

Ez tehát még egy kicsivel alacsonyabb is az átlagok alapján számított 55,1%-nál. A csökkenés egyébként itt is megfigyelhető – a KSH-n elérhető adatok szerint például 2023 januárjában 184 725 forint volt az öregségi nyugdíjak mediánösszege, ami a 62,7%-át tette ki a nettó keresetek akkor 294 500 forintos mediánértékének.

Egy szó, mint száz – az utóbbi évtizedet elsősorban a nyugdíjak és a keresetek közötti olló szétnyílása jellemezte az utóbbiak javára és az előbbiek hátrányára.

További részletek a Pénzcentrumon.