Így csökkenhet a lakosság egészségügyi rezsije

Erre figyelmeztet a Magyar Kórházszövetség, a szervezet orvosi rezsicsökkentést szorgalmaz. Október elejére a kórházak lejárt adósságállománya megközelítette a 63 milliárd forintot. Egyes gyógyszer-nagykereskedők az egészségügyi intézmények többségének már csak készpénz és az adósság tőketörlesztése ellenében szállítanak. A kórházak az orvostechnológiai eszközöket árusító cégekkel szemben 80 milliárdos tartozást halmoztak fel, ami hosszú távon e vállalkozások csődjéhez vezethet – olvasható a Szabad Föld – online oldalán.

Ez a betegellátásra is jelentős hatással lehet. Az így fellépő termék- vagy eszközhiány akár az életmentő műtéteket is veszélyeztetheti, hiszen olyan kellékekről van szó, melyeket például szívműtétekhez, agyvérzéskezeléshez és más összetett beavatkozásokhoz használnak – nyilatkozta Csipő Georgina, az Összefogás a Fenntartható Egészségügyért szakmai program koordinátora.

A Magyar Kórházszövetség számításai szerint a siralmas helyzeten 180 milliárd forint pluszforrás segítene. Javaslatcsomagot állítottak össze: ebből a hatalmas összegből miként lehetne legalább 100 milliárdot előteremteni úgy, hogy miközben az egészségügy többletforráshoz jut, a lakosság egészségügyi rezsije csökken. A számok arról árulkodnak, hogy gyógyszerre, fogászati kezelésekre és hálapénzre költünk a legtöbbet. A javaslat szerint a későbbiekben mindenki számára elérhető lenne, hogy évente legalább egyszer térítésmentesen vegyen részt fogászati és szájüregi rákszűrő vizsgálaton.

A javaslat megfogalmazói egyik kezükkel adnak, de a másikkal elvesznek: a többletforrás előteremtéséhez emelnék a szociális hozzájárulási adót és az egészségbiztosítási járulékot 0,5-0,5%-kal, kiterjesztenék a baleseti járulékot (a benzin és gázolaj árában +2 Ft/l, valamint az útdíj árában +5 Ft/100 km). Egészségügyi szolgáltatási járulékot fizettetnének a külföldön dolgozó magyar munkavállalókkal, de térítésköteles lenne a választott orvossal történő szülésvezetés és a várólistán kívüli ellátás is. A tervek között szerepel többek között az ápolásbiztosítás elindítása (50 év alatti munkavállalók részére, igénybevétel csak a nyugdíjkorhatár elérésével – azaz 15 év múlva), a központosított textíliabeszerzés és -mosatás, a fizikoterápiás kezelések maximálása, a várólistán kívüli ellátás megfizettetése.

Az egészségügyi intézmények piaci alapon többletbevételhez juthatnának, ha a leginkább eladható szolgáltatások közé sorolható fölösleges kapacitásokat kiajánlják bel- és külföldi betegek számára.

További részletek a Szabad Föld – online oldalán olvashatók