• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Így hatott a válság az egészségügyre

Lapszemle Forrás: Napi.hu

Az egyes államok különböző eszközöket vetettek be az egészségügyi finanszírozás fenntartása érdekében.

Az információs rendszerek fejlesztését, az ellátás hiányosságainak feltárását és a betegek érdekeit érvényesítő egészségpolitikát szorgalmaznak a legújabb, a válság egészségügyi rendszerekre gyakorolt hatását és az ezekre adott kormányzati válaszokat vizsgáló WHO-elemzés készítői. Kiderül az is, a gazdasági változásokra a mentális betegségek a legérzékenyebbnek - ismertette az írás lényegét a Napi.hu.

Az egyes államok különböző eszközöket vetettek be az egészségügyi finanszírozás fenntartása érdekében. Sok országban, köztük Magyarországon is, a megszűnő munkahelyek és az apadó jövedelmek miatt automatikusan csökkent a járulékokból befolyó összeg. A fiskális nyomás hatására visszafogták a kiadásokat az államok: volt ahol megvágták az egészségügyi tárcák kiadásait, csökkentették, vagy befagyasztották a költségvetés egészségbiztosítási transzfereit. Volt ahol a növekvő kiadásokat vették szorosabb kontroll alá, illetve bevezették az ellenőrzést.

A költést az ellátás oldaláról is megpróbálták visszafogni, ami a fizetős szolgáltatások felé tolta a rendszert, növelve a közvetlen lakossági kifizetéseket. Majdnem az összes felmérésben szereplő ország végrehajtott valamilyen változtatást az egészségügyi ellátáson válaszul a válságra. A legáltalánosabb megoldás az ellátási csomag szűkítése volt, erre 18 országban került sor, 13 országban a kiegészítő hozzájárulások költségét növelték.

Változtattak a jogosultságon is. Néhol kiterjesztették, épp a szegények és a fiatalok védelme érdekében. Észtországban például bevonták az ellátásba a munkanélkülieket. Máshol azonban kifejezetten a hátrányos helyzetű csoportoktól vonták meg az ellátást. Spanyolországban például az EU-n kívülről érkezett illegális bevándorlók, Csehországban az állandó lakcímmel nem rendelkezők kerültek ebbe a körbe.

Költséghatékonyságra hivatkozva, több országban egyes ellátásokat, technológiákat, gyógyszereket vontak ki az állami finanszírozásól, és volt ahol az alapellátás hozzáférhetőségét korlátozták. Továbbiak a teljes cikkben