Így indult útjára az első rohamkocsi Magyarországon

Napjainkban a mentésirányítók a velük megosztott információ alapján döntenek arról, hogy milyen szintű ellátásra van szükség. Így kerülhet sor például életveszély esetén egy rohamkocsi kiküldésére, azonban ez nem volt mindig így. A 19. században még a mentőszolgálat is gyerekcipőben járt - írta az origo.hu.

Az első ilyen szerveződés, a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület 1887-es megalapítását Kresz Gézának köszönhetjük. Ezt követte a Vármegyék és Városok Országos Mentő Egyesületének megalakulása 1926-ban, majd a második világégés utáni években jött létre a ma is fennálló Országos Mentőszolgálat. Az új szervezet biztos alapokat örökölt elődjeitől. Erre azért is szükség volt, mert így hazánkban fejlődésnek indulhatott a hatékonyabb sürgősségi betegellátás.

Ennek volt fontos mérföldköve a kontinensen elsőként szolgálatba álló rohamkocsi 1954-ben. A kor egyre növekvő üzemi balesetei egyre inkább megkívánták, hogy az intenzív betegellátást már a helyszínen el lehessen kezdeni. Az eljárások alapját a mentőautó kibővült felszereltsége biztosította. A különféle légzést segítő készülékek, mint a magyar gyártmányú oxymat, mellett a korabeli defibrillátor és pacemaker is helyet kapott a rohamkocsin. 

A felszereléseknek is köszönhetően új helyszíni eljárásokat kezdtek el alkalmazni. 

Ilyen volt például a légzési és keringési újraélesztés, tartós vénabiztosítás, helyszíni vérrögoldó kezelése vagy kábítószerek intravénás adagolása. A rohamkocsiban elhelyezett vastüdő segítségével pedig olyan, ápolásra szoruló betegeket is sikerrel tudtak szállítani, akik maguktól képtelenek lettek volna a légzésre. Továbbiak a teljes cikkben