Tb alapon is kezeltethetjük magukat külföldön, ha „belátható időn belül” saját országunkban nem jutunk kezeléshez.
Évente csak néhány száz magyar kér engedélyt külföldi egészségügyi ellátásra azzal, hogy azt az egészségbiztosító pénzzel is támogassa. Pedig uniós szabályok alapján erre többféle lehetőségünk is van, ha mi, vagy az orvosunk úgy látja, hogy „belátható időn belül” saját országunkban nem jutnánk kezeléshez. A szigorú feltételek, valamint a nagy árkülönbségek miatt azonban az államnak egyelőre nem kell azzal számolnia, hogy tömegesen mennének külföldi kórházakba magyar betegek. Akik amúgy már itthon is többet fizetnek egészségükért saját zsebből, mint az EU-átlag - írja a hvg.hu.
Nem véletlenül nevezte a műtéti várólistákat az egyik legfontosabb megoldandó feladatának múlt heti bizottsági meghallgatásán Pintér Sándor, az egészségügy irányítását is átvevő belügyminiszter. Magyarországon hosszú évek óta vannak olyan műtéti eljárások, amelyekre hosszú hónapokat, vagy akár egy évet is kell várni, a helyzeten pedig a koronavírus-járvány csak tovább rontott.
Azt, hogy pontosan mennyi a várakozási idő egy-egy orvosi beavatkozásra, néhány hónapja már nem is lehet pontosan tudni. A Válasz Online vette észre még február elején, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) már nem a jövőre, hanem a múltra koncentrál: honlapján az országos várólista helyett csak azt közli, pontosan mennyi volt a várakozási idő az elmúlt hat hónapban egy-egy térségben vagy intézményben.
Az egészségbiztosító adataiból azonban még így is könnyen lehet következtetni a szomorú valóságra. Magyarországon van olyan térség, ahol az elmúlt fél évben átlagosan 258 napot kellett várni egy csípőprotézis-műtétre – vagyis egy-egy eset a gyakorlatban ennél sokkal tovább is tarthatott. Egy 47 éves szívműtött férfi pedig nemrég arról beszélt, hogy rehabilitációra kellene mennie, de csak négy évvel későbbi időpontot tudtak neki felajánlani a kórházban.
További részletek a cikkben, amely erről szól még: