Így lehetne rögtön vége a járványnak

Elvileg kétféle út vezethet oda, hogy a járványveszély fejezetét végleg lezárhassuk az életünkben: az egyik az, hogy kipusztítjuk a vírust az egész bolygón, a másik pedig, hogy „megszokjuk egymást”, és egyszerűen megtanulunk együtt élni a koronavírussal, írja a 444.hu.  

A vírusok kizárólag a megfertőzött gazdájuk szervezetében képesek szaporodni, ezért ha sikerülne elérnünk, hogy az egész világon egyszerre senki, sőt, egyetlen állat se legyen fertőzött, akkor rögtön vége is lenne járványnak: a kórokozó kipusztulna. Ezt viszont sajnos könnyebb elképzelni, mint megvalósítani.

Amikor a világjárvány 2019 végén elkezdődött, a vírus annyira új és ismeretlen volt, és olyan mértékben felkészületlenül érte az emberiséget, hogy nem tudtuk feltartóztatni, ennek a következménye pedig az lett, hogy példátlan sebességgel és mértékben terjedt szét az egész világon. 2020 végére az egész bolygó minden kontinensén lettek fertőzöttek: egy ponton még az Antarktiszon is volt igazolt covidos eset. Létrejött egy potenciális állati rezervoár is: a nyércek, amikről beigazolódott, hogy képesek elkapni a vírust az embertől, sőt, adott esetben vissza is tudják adni azt egy fertőzésre fogékony másik embernek.

Nagyon valószínű, hogy a vírus egyre fertőzőbb lesz. A vírus alfa (vagy más néven brit) variánsa sokkal gyorsabban és könnyebben terjedt, mint a korábbi hullámokat okozó vírusváltozatok, nálunk is, és máshol is a világon. A delta (vagy indiai) variáns pedig rátermettebb még az alfánál is, és azt is kiszorítja a versenyből: ahol csak megjelenik, hirtelen megnő az új fertőzöttek száma, akik mind a delta variánst kapják el.

Lehetséges, de nem biztos, hogy a koronavírus által okozott megbetegedés idővel enyhébb lesz. Ezt két okból gondoljuk: az egyik, hogy a hosszabb ideje velünk élő, és hozzánk alkalmazkodott koronavírus törzsek jellemzően enyhe, náthaszerű tüneteket szoktak csak okozni. Ez persze nem garancia arra, hogy ezzel a koronavírussal is ez fog történni, de mutatja, hogy ez egy lehetőség. A másik ok, hogy a kórokozóknak jellemzően „nem áll érdekében” nagyon beteggé tenni minket. Ennek rendkívül prózai oka van: aki tüdőgyulladással nyomja az ágyat, az nem sok új emberhez tudja eljuttatni a vírust, aki viszont nincs nagyon rosszul, vagy egyenesen tünetmentes, az sok embernek átadhatja a fertőzést, ami a koronavírus számára sokkal előnyösebb.