Az átlagszámítási időszakban – azaz az 1988. január 1. és a nyugdíjmegállapítás napja közötti időszakban – szerzett kereseteket járuléktanalítani kell.
A 2024-es nyugdíjszámítási eljárás főbb lépéseit foglalta össze 8 pontban Farkas András nyugdíjszakértő. Ez alapján nem is tűnik olyan bonyolultnak a nyugdíjmegállapítás, szúrta ki a 24.hu.
Szolgálati idő összesítése, nyugdíjskála szerinti százalékos mérték meghatározása.
A teljes elismert szolgálati idő (az egész életünkben összesen szerzett szolgálati idő) napjainak számát 365-tel elosztva megkapjuk, hogy hány teljes évnek felel meg a szolgálati idő (az osztás eredményéből csak az egész számokat lehet figyelembe venni, a töredékév ebben az összefüggésben nem számít).
Ettől az évszámtól függ a nyugdíjskála szerinti nyugdíjszorzó százalékos mértéke – például 40 egész évnyi szolgálati idő esetén ez a szorzó 80% lesz.
Járuléktalanítás.
Az átlagszámítási időszakban – azaz az 1988. január 1. és a nyugdíjmegállapítás napja közötti időszakban – szerzett kereseteket ezután járuléktanalítani kell, a nyugdíjjárulék (2020. július 1-jétől társadalombiztosítási járulék) alapot képező kereseteknél, az adott évben érvényes szabályok szerint.
Adótlanítás.
Az előző pont szerint járuléktalanított éves kereseteket minden évben, az adott évben érvényes szabályok szerint adótlanítani (szja-tlanítani) is kell.
További részletek a 24.hu-n és a nyugdijguru.hu-n.