Így változik jövőre az osztalék közterhe

Jövőre megszűnik az egészségügyi hozzájárulás (eho), és az eddig ennek alapjául szolgáló jövedelmek után szociális hozzájárulási adót (szochót) kell majd fizetni. E módosítás érinti a magánszemélyeket az osztalék után terhelő – személyi jövedelemadón kívüli – közterhet is. Az Adózóna cikke példával szemléltetve mutatja be a 2018., illetve a 2019. évben kapott osztalék utáni kötelezettséget.

2018. évi szabály

A magánszemélynek a 2018-ban kapott osztalékjövedelme után – a 15 százalékos személyi jövedelemadó mellett – a bruttó osztalék 14 százalékának megfelelő ehót kell fizetnie. E kötelezettség az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (ehotörvény) 3. paragrafusának (3) bekezdése szerint addig áll fenn, amig a megfizetett egészségbiztosítási járulék – ezen 14 százalékos hozzájárulással együtt – el nem éri az adóévben a 450 ezer forintot.

Egészségbiztosítási járuléknak a következők minősülnek:

– a magánszemély által biztosítási jogviszonyában megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék (4+3 százalék),

– az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról (ekho) szóló 2005. évi CXX. törvény 9. paragrafusának (1) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék (az ekhoalap 1,6 százaléka),

– a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet, valamint a nem biztosított magánszemély által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék, amelynek havi összege 7320 forint, napi összege 244 forint.

(Ugyanez a kötelezettség áll fenn – az osztalék mellett – a magánszemély által az adóévben megszerzett vállalkozásból kivont jövedelem [szja-törvény 68. §], értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [szja-törvény 65/A §],  árfolyamnyereségből származó jövedelem [szja-törvény 67. §] után).