Így változott a doktori képzés

A magyar kutatás-fejlesztés aranytartalékát és utánpótlását képzik az egyetemek doktori iskoláiban, ahová a diploma megszerzése után jelentkezhetnek a hallgatók. Jelenleg az önköltséges és egyéni fokozatot szerzőkkel együtt összesen 5-6000 közé tehető a képzésben résztvevők száma. A hallgatók disszertációval igazolják, hogy önálló kutatásra alkalmasak, vagyis megtanultak kutatni. Ha ez a képzés nem lenne, Magyarország nagyon messze kerülne a világ élvonalától, hiszen ők a napi terheit viszik a kutatásnak, fogalmazott a mok.hu érdeklődésére dr. Tímár József, az Országos Doktori tanács társelnöke, aki egyben a Semmelweis Egyetem Doktori Iskolájának elnöke is.

A 2016. szeptember elsejével hatályba lépett változások szerint háromról négy évre emelték az ösztöndíjjal támogatott képzési-kutatási periódust. Az új rendszerben az első két év után egy komplex vizsga keretében számot kell adniuk a hallgatóknak az előrehaladásukról. Ezzel azt igyekszik a rendszer elérni, hogy akik nem mutatnak megfelelő előmenetelt, ne maradjanak a rendszerben, s csökkenjen az eredménytelen fokozatszerzők aránya. Az új szabályozás másik fontos része az egyéni fokozatszerzést érinti, hiszen a korábbiakkal ellentétben az új rendszer őket is elismeri PhD hallgatóknak, s így valódi hallgatói jogviszonyt létesíthetnek. Két év áll rendelkezésükre a kutatási periódusban és ugyanennyi a disszertáció készítésére, valódi témavezetőjük lehet, vagyis legalizálni lehet az egyéni fokozatszerzők státuszát. Az idei félévtől az egyéni fokozatszerzők felvételit követően léphetnek be a doktori képzésbe: hasonló módon komplex vizsgát kell tenniük, olyat, amilyet a szervezett képzésben résztvevőknek is teljesíteniük kell a félidőben.

A változásoknak anyagi természetű vonatkozása is van: a sok-sok éve meghatározott PhD ösztöndíjkeretet is megemelte a kormányzat, teszi hozzá. Az első két évben negyven százalékkal, a második két évben nyolcvan százalékkal, azaz 140, illetve 180 ezer forintos ösztöndíja lehet a hallgatóknak, ami persze nem óriási összeg, de a korábbihoz képest mindenképpen magasabb. A felmenő rendszerből adódó feszültségeket (a korábban rendszerbe lépő hallgatókra nem vonatkozik a megemelt ösztöndíj) az egyetemeknek maguknak kellett megoldaniuk kormányzati segítség híján. A Semmelweis Egyetemen szerencsére példamutató módon a Doktori Tanács korrigálni tudta a különbséget.