Igy védekezhetünk a Dengue-lázat terjesztő tigrisszúnyog ellen

Európa-szerte emelkedik a dengue-lázas betegek száma - számolt be néhány napja az Euronews az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adataira hivatkozva. Ezekből kiderül, hogy 2023-ban a helyi és a behurcolt esetek száma egyaránt megugrott - írta összeállításában az mfor.hu.

Korábban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már jelezte, hogy az elmúlt évtizedekben drámaian emelkedett a dengue-lázas esetek száma. Míg 2000-ben globálisan körülbelül félmillió fertőzöttről érkezett jelentés, addig 2019-ben már 5,2 millióról. 2023 eleje óta pedig több mint 6,5 millió dengue-lázas beteget regisztráltak és 7 ezernél is több halálesetet.

Az invazív fajokba tartozó rovarok – a Magyarországon is azonosított ázsiai tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog – nem hirtelen elhatározásból "repültek át" Ázsiából, erre nem is lennének képesek. Emberi közreműködéssel: turizmussal és az áruszállítással jutottak el tojásaik Európába még az 1960-as, '70-es években. Ám míg korábban a hideg telek elpusztították ezeket, addig az utóbbi évtizedekben érzékelhető éghajlatváltozás ideális körülményeket teremtett életben maradásukhoz és szaporodásukhoz.

A Dengue-lázon kívül a szúnyogok egyéb, trópusi területeken jellemző betegségeket is terjeszthetnek. Ilyen például az egyiptomi csípőszúnyogok által közvetített, leginkább magas lázzal és ízületi, valamint izomfájdalmakkal járó Chikungunya-láz, az influenzaszerű szimptómákat okozó nyugat-nílusi láz, vagy a Zika-vírus. Utóbbi különösen az anyaméhben fejlődő magzatok számára veszélyes, mert koraszülést, fejlődési rendellenességeket, egyebek mellett idegrendszeri eltéréseket vagy mikrokefáliát, másnéven kóros kisfejűséget okozhat. A 2015-2016-os dél-amerikai zikajárvány idején naponta több tucat mikrokefáliával világra jött újszülöttről érkezett jelentés.

A teljes öszeállítás itt olvaható