Így vélekednek a szakápolók mesterképzéséről

A diplomás szakápolók számára ősszel induló, három vidéki orvosegyetemen zajló mesterképzésről beszélgetett Moldován Katalin ápoló; Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, Rékassy Balázs, egészségügyi közgazdász; Mészáros Magdolna, a Magyar Kórházszövetség elnökségi tagja Lánchíd Rádió - Déli Hírjárat című műsorában.

Mv: Mesterképzést indítanak diplomás szakápolók számára három vidéki orvosegyetemen. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ezzel is próbálna enyhíteni az orvoshiányon. A másfél éves kurzus elvégzése után az ápolók olyan, egyébként orvos által végzett feladatokat is elláthatnak elsősorban krónikus betegségek kezelésekor, amelyek sürgős szakorvosi beavatkozást nem igényelnek. Az első képzés egyelőre húsz ápolóval indul, ám a jelentkezők száma megközelíti a kétszázat. Kérdés, hogy ki helyettesíti majd a legjobb ápolókat, akik ezzel más munkakört kaphatnak.

Moldován Katalin: Ezt át kellene jól gondolni, így is nagyon nehéz orvosi és nővéri kompetencián belül dolgozni, mint tudjuk, és ezzel nem biztos, hogy vissza lehet hozni bárkit, mint orvost, mint nővért vagy épp az orvoshiányt ellátni.

Éger István: Ahhoz, hogy valaki önállóan beteghez nyúlhasson, ahhoz a hat év orvosi egyetem még hat év szakképesítés szükséges. Miért gondolják akkor, hogy másfél évnyi ápolói ráképzés után majd önálló betegellátás jó lesz bárkinek? Úgy vélem, hogy ez eléggé meggondolatlan.

Rékassy Balázs: Nem arra kell gondolni, hogy speciális szaktudást igénylő és sokéves gyakorlatot jelentő, esetleg agyműtéteket vagy csípőprotézist fognak diplomás ápolók egy másfél éves mesterképzés után csinálni, hanem arról van szó, hogy egyedül tudnák menedzselni a hipertóniás, diabéteszes betegek beállítását, követését. Ezt abszolút rájuk lehet bízni, és az orvost ilyen szempontból fel lehet szabadítani.

Mészáros Magdolna: Vannak már szonográfus ápolók, akik önállóan tudnak ultrahangos vizsgálatokat végezni és diagnosztizálni. De ugyanígy lehetne az altatás területén, az aneszteziológiában, műtétes szakma területén, az alapellátás területén is. Nekünk most az az aggályunk, hogy a minimumhoz képest van 4 ezer ápolói hiányzik, s akik nyugdíjba fognak menni néhány év múlva, azok 18 ezren vannak. Ha kivonul ez a sok ápoló, akkor tulajdonképpen ki fogja a betegeket ápolni?