Így vészelik át a magyarok a hőséget klíma nélkül

Még tart a kánikula, mára déli megyék után az egész országra átterjed a perzselő hőség, mely minden magyar egészségére hatással van, nem csak a krónikus betegekre, idősekre, gyermekekre kell figyelni. Az átlagosnál melegebb idő tartós stresszt gyakorol mindenkire, fáradékonyság, alvásproblémák léphetnek fel, valamint keringési panaszokat, vérnyomás-ingadozást lehet tapasztalni, a fejfájás is gyakori lehet. A napon nő a napszúrás és a hőguta veszélye. Mit tehetünk azért, hogy megóvjuk szervezetünket a hőterheléstől akár szabadtéren, akár az átforrósodott lakásban? Mutatja a Pénzcentrum. 

Nem csak a szabadban tartózkodók szervezetét fenyegeti a hőség, az átmelegedett lakásokban tartózkodók szervezetét is megviselheti az extrém meleg. Hőhullámok idején még éjjel sem lehet átszellőztetni a lakásokat, így a hőterhelés folyamatos. Idén nyáron különösen sokszor csapott le a kánikula, és alapvetően a folyamatos csapadékmentes hőség elviselése valódi lehűlést hozó vihar, zápor nélkül egyre nehezebb minden élőlény szervezete számára. 

Érdemes előre felkészülni, hogy nehezebb napok következnek, és kigondolni, hogy segíthetünk a szervezetünknek megbirkózni a hőséggel. Ehhez ad a lap néhány tippet a Healtline cikke alapján:

Hogyan hat testünkre a hőség?

Amikor a test hőhatásnak van kitéve - akár külső okból, mint a kánikula, akár belső okból, mint különféle anyagcsere-folyamatok -, akkor nő a pulzusszám, az erek kitágulnak, esik a vérnyomás, fokozódik az izzadás. Így a hőhatás nemcsak a testhőmérsékletet emeli meg, hanem dehidratál is - vagyis szervezetünk folyamatosan nedvességet veszít, amelyet pótolni szükséges. A fokozott izzadás során ráadásul nemcsak folyadékot, hanem ásványi anyagokat (sót) veszítünk. Ha ezeket nem pótoljuk a melegben az hőkimerüléshez vezethet. Ennek jellemző tünetei a szédülés, az ájulás, a hányinger, a fejfájás, fokozott izzadás, az izomgörcsök, a fáradtság, a szapora légzés és pulzus, zavart viselkedés. 

A szervezetnek is van egy úgynevezett maghőmérséklete, melyet különböző szabályozásokkal télen-nyáron igyekszik 37,5 fokon tartani. Ez az a hőmérséklet, amely szükséges a szervezet kiegyensúlyozott működéséhez. Ahogy ez felborul valamilyen külső vagy belső hatásra, a szervezet normál működése is veszélybe kerül. Ezért is fontos, hogy ahogy tudjuk, segítsük szervezetünket a megfelelő hőmérséklet fenntartásában.

A hőség nem csak hőkimerülést, hanem hőgutát is okozhat, melynek jellemző tünetei a görcsrohamok, illetve az extrém módon megemelkedett testhő. A hőguta esetén eszméletvesztés is előfordul, illetve jellemző lehet, hogy a nagy meleg ellenére az izzadás abbamarad, szédülés, hányinger, hányás léphet fel. Egy ilyen kitettség tartós károkat is okozhat a szervezetben - többek között a szívben, májban, vesében, tüdőben és az agyban is. Akár hőgutára, akár hőkimerülésre gyanakszunk, fontos az azonnali segítségnyújtás: a hőség elszenvedőjét hűvös helyre kell vinni, hideg borogatással hűteni, pótolni a folyadékot.

Kik vannak fokozott veszélyben?

Az idősek és gyermekek szervezete nehezebben birkózik meg a hőséggel, de fokozottan figyelniük kell a fizikai munkát végzőknek is. A krónikus betegségben szenvedők - mint pl. a szív- és érrendszeri betegek, cukorbetegek - szintén fokozott veszélynek vannak kitéve. Extrém melegben a különféle gyógyszerek is gondot okozhatnak: a vérnyomáscsökkentők, vízhajtók veszélyesek lehetnek. Érdemes az alkoholfogyasztást is kerülni.

További részletek a Pénzcentrum cikkében.