Ilyen a hűtésszegénység Magyarországon

„Hőségben nem lehet aludni, legfeljebb egy-egy órát egyhuzamban” – mondja egy budapesti panel legfelső szintjén élő idős hölgy, aki naponta többször hideg vizes ruhákkal próbálja lehűteni magát. Klímát nem engedhet meg magának, de nincs is hova szerelni, mivel tilos megfúrni a ház homlokzatát. Minden ablakot nyitva hagy éjszakára, nappal pedig bezárja és besötétít, így próbálja hűteni a lakást, de amikor pár hete beszéltünk vele, hetek óta nem csökkent 28 fok alá a benti hőmérséklet. A következő napok ismét nehezek lesznek számára, hiszen szombat éjfélig harmadfokú hőségriasztás van érvényben, írja a G7.hu. 

Ezzel a problémával messze nincs egyedül. Becslések szerint hazánkban jelenleg több százezer lakásban nincs sem légkondicionáló, sem hatékony árnyékolás vagy szigetelés. Ezek közé tartozik sok panel- és téglaépület, vidéki vályogház és Kádár-kocka, ahol nyáron akár 35-40 fok is lehet. Ez nemcsak kényelmetlenséget okoz az ott élők számára, hanem egészségügyi kockázatokkal is jár. Őket nevezzük a hűtésszegénység áldozatainak.

A hűtésszegénység mértékéről egyelőre nincsenek olyan részletes statisztikák, mint a téli energiaszegénység esetében, de az utóbbi években több szervezet próbálta feltérképezni a probléma nagyságrendjét.

A Habitat for Humanity 2023-as lakhatási jelentése szerint például Magyarországon a lakások több mint 30 százaléka hőtechnikai szempontból elavult. Ez leginkább abban mutatkozik meg, hogy az érintett épületek sem megfelelő szigeteléssel, sem korszerű nyílászárókkal nem rendelkeznek, így télen és nyáron is extrém hőingadozás jellemző.

A teljes információ a cikkben.