Ilyen is csak nálunk lehet: csökken az orvosok fizetése a béremeléssel

Rövid számolgatás után rájöttek: nyártól nemhogy nőne, csökken a jövedelmük. Amit a bérpótlékkal megkapnak, azt az ügyeleti díjak csökkentésével elvennék tőlük. Hosszú ideje orvosi béremelésről beszél a kormány, az érintettek mégis azt mondják: szemfényvesztés zajlik. Az április 27-én benyújtott egészségügyi salátatörvény-tervezet szerint azoknak az orvosoknak, akiknek havi bruttó bére eddig 350 ezer forint alatt volt, bruttó 65 ezer 820 forint bérpótlék jár. Bérpótlék, vagyis nem alapbéremelés. Ebben pedig ők csak azt látják: valami, ami visszavonható, és ami az ügyeleti pótlékba nem számít bele – olvasható a Délmagyar – online oldalán.

Amit egy kézzel adnak, azt két kézzel veszik vissza – így összegezte véleményét Pető Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézetének docense, aki mint azt konkrét számokkal levezette: egy tanársegéd alapbére jelenleg 174 ezer forint, így bruttó ezer forintos órabérért dolgozik. Mivel ez alapján számítódik az ügyeleti pótlék, egyórányi ügyeletért 700 forintot kap – kiemelt pótlék esetében 1100-at. Ha az alapbért emelnék, magasabb összegű lenne az ügyeleti juttatás is. De nem ez a legnagyobb probléma – tette hozzá Pető, hanem az, hogy a törvénytervezet azt rögzíti, az ügyeleti díj az alapbér 60, 70 vagy 80 %-a lehet – függően attól, hogy munkanapról, munkaszüneti napról vagy ünnepnapról van szó. A jelenlegi törvény 70–90 %-ban maximálja ezt, vagyis már itt is elvesznek. Ugyanakkor a hiányszakmákban most alapbérük 110–130 %-át viszik haza az orvosok az ügyeletért. Az ő zsebükből tehát különösen nagy összeget húz ki az új tervezet. Maradva az eredeti példánál, az említett tanársegéd augusztustól 1100 forint helyett már csak 600 forintos órabért kapna. Ez még szórólapozásért is kevés lenne – emelte ki Pető docens.

A törvénytervezetben szerepel az is, hogy a behívható ügyeletet készenléti órabérrel akarják honorálni – ez szintén bércsökkenést eredményez. Pető Zoltán számításai szerint összességében lesznek, akiknek a „béremeléssel" nemhogy nőne, de csökken majd a jövedelmük.

Ennél már az is egyenesebb lett volna, ha azt mondják: nem kapunk bérrendezést. Ez a törvénytervezet semmiképpen nem alkalmas arra, hogy békét teremtsen az egészségügyben, sőt: további elvándorlásokat generál majd. Ráadásul a rezidensszövetséget is ellehetetleníti, hiszen azzal, hogy akciójukkal ezt sikerült elérniük, a jövőben képtelenek lesznek újabb összefogást kezdeményezni.

Mindenképpen jelentős lépés, hogy januárig visszamenőleg megemelik az orvosok juttatását, ennek mértéke akár 20–40 százalék is lehet – nyilatkozta Kallai Árpád, a hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórház-Rendelőintézet főigazgatója, aki hozzátette azt is hogy az ügyeleti díj ugyanakkor jelenleg is igen alacsony, annak további csökkentése nem elfogadható. Sokszor már most is nehéz kiállítani a teamet: ennyi pénzért nem szívesen vállalnak az orvosok pluszmunkát – emelte ki Kallai.

Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara volt titkára úgy fogalmazott: a kormányzat diszkriminatív az orvosokkal, hiszen a szakdolgozók esetében az alapbérbe épül az emelés. A törvény életbelépése az ágazatban további fesztültségek forrása lehet, az orvoskar elégedetlenségét, menekülését fogja generálni – hangsúlyozta Gyenes.

A gyorsaság miatt volt szükség erre a „technikai jellegű" megoldásra - mondta Szócska Miklós államtitkár. Egyelőre az orvosok bérkiegészítésként kapják meg július elsején visszamenőleg a béremelést. Jövőre azonban bértáblába foglalják – ígérte Szócska.