Központi akarttal erőltetnék rá az intézményekre és az ágazat szereplőire a reformot.
Egészségesebb közétkeztetést akar a kormány az uniós irányelveknek megfelelően, de ezt is mint annyi minden mást, központi akarttal erőltetné rá az intézményekre és az ágazat szereplőire. A jelenlegi elképzeléseknél sokkal rugalmasabban kellene a közétkeztetés reformját végrehajtani, mert sok élelmiszeripari cég bedőlhet a rövid felkészülési idő miatt - figyelmeztetnek a szakemberek. Kevesebb só, cukor, fehér liszt, több zöldség-gyümölcs kell a közétkeztetés menüjébe a kormányzat reform-rendelettervezete szerint. A célokkal mindenki egyetért, a "fűnyíróelvvel" már annál kevésbé – olvasható a nepszava.hu portálján.
Korábban ugyan elmaradt az érdemi egyeztetés a közétkeztetés reformjáról a szaktárca és a szolgáltatók között, ágazat szereplői a héten tárgyalóasztalhoz ültek a Emberi Erőforrások Minisztériumának képviselőivel. A szaktárca közétkeztetési reform rendelettervezete vitákat kavart az érintett vállalkozások és a kormányzat között. Több szakember is úgy vélte, a mindenki által támogatható cél, az egészségesebb táplálkozás igénye. A több zöldség, gyümölcs, tejtermék, jelentős, akár átlagosan 35–70%-os költségnövekedéssel jár, a szaktárca vezetője viszont úgy vélekedett: nem kell többlet kiadással számolni.
Az igazán nagy gond, hogy a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar nincs felkészülve a kormányzat közétkeztetési reformjára, így például a magyar tejipar hagyományos 2,8 százalékos nyers tej a reformrendelet szerint nem kerülhetne be a közétkeztetésbe, a kívánatos sovány tejeket pedig többnyire importból lehet beszerezni – húzta alá Gál Pál Zoltán, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) elnöke. Hasonló gondokkal szembesülhetnek a vállalkozások a hazai húsipar száraz áruival is, hiszen ma még megfelelnek a közétkeztetés igényeinek, de a rendelet hatályba lépését követően száműzni kell a jelenlegi fűszerezettséggel, összetétellel a felvágottakat, szalámikat a közétkeztetésből.
Az élelmiszeripari ágazatok alkalmazkodási időt kérnek a kormányzattól, hogy megfelelhessenek a szigorú előírásoknak. Addig is előfordulhat, hogy a hazai közétkeztetés jelentős mértékben import alapanyagokból dolgozik majd.