A komplett szűrési program végigviteléhez szükséges feltételek biztosításával még mindig adós a szakpolitika.
Ősszel végre elindul az országos vastag- és végbélrákszűrési program. A már legalább három egészségügyi vezető által beharangozott projektbe az ellátórendszer mainál stabilabb állapotában nem vágtak bele, de most sem látszik, hogy az orvoshiány és a kórházi költségvetési megszorítások közepette hol van a szűrés konzekvens végigviteléhez szükséges extrafinanszírozás, illetve a szűrés miatt hirtelen megnövekvő kapacitásigények rugalmas kielégítésének a lehetősége - írja a napi.hu.
A szűréssel megcélzott 2,4 millió lakos az elérni kívánt 70 százalékos megjelenés mellett 1 millió 680 ezer lakos vizsgálatát jelenti. A szűrés kétévente ismétlődik, vagyis a szűrendő lakosok számát praktikus okokból két évre is eloszthatjuk, mert így folyamatos az ellátórendszer terhelése. Ekkor az éves szűrésre jelentkezők száma ideális esetben 840 ezer.
Az országos szűrés várható hatékonyságát, illetve az ellátórendszertől igényelt erőforrások nagyságát a 2013-2014-es Győr-Moson-Sopron megyei pilot szűrőprogram adataiból lehet becsülni. A kistérségi pilot programban a nem negatív esetek aránya 7,42 százalék volt. Az ilyen esetek 81 százaléka vállalta az endoszkópos (vastagbéltükrözés) vizsgálatot. A tükrözés 54 százalékban igazolta a betegség előállapotát jelentő polipot, betegenként átlagosan hármat, daganatos folyamatot 4,4 százalékban észleltek.
Ha a szűrendő lakosságot két részre osztjuk, és az országos program során a pilot-arányokkal számolunk, évente 62 328 nem negatív esetet ismerhetnek fel a szűrésnél, amelyek közül elméletben 50 485 endoszkópos vizsgálat válik szükségessé a szűrővizsgálat részeként. E vizsgálatok során évente 27 262 polip eltávolításával (ugyanennyi szövettani vizsgálattal) és évente várhatóan 2221 kiszűrt daganatos esettel lehet kalkulálni.
A vastagbélszűrés során azonban még horogra akadhatnak a szigma-bél, a végbél és a végbél-nyílás daganatai is.
A számok fontos kérdések sorát vetik fel. Vajon az állami kolonoszkópiás egységek hogyan birkóznak meg a potenciálisan akár 50-100 százalékkal is növekvő, egységenként azonban teljesen eltérő arányú és előre kalkulálhatatlan vizsgálatszámmal? Mennyire rugalmasan tudják fogadni a szűrővizsgálatról érkező lakosokat? Mindez mennyire nyújtja meg az egyéb tükrözések várólistáját? Sor kerül-e arra, hogy a szűrővizsgálatok lebonyolításához magán kolonoszkópiás állomásokkal szerződjenek? További kérdések a teljes cikkben