• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Infarktus: nem figyelünk a tünetekre

Lapszemle Forrás: vg.hu

Minden perccel szívizomsejteket vesztünk, hat óra elteltével pedig elhal a szívizom, ezért fontos mielőbb orvoshoz jutni.

A szívbetegség elkerülhető, Magyarországon mégis minden második ember szív- és érrendszeri megbetegedések miatt hal meg. A gyanús tüneteknél azonnal mentőt kell hívni, de ezt sokan nem teszik, ezért is van az, hogy míg Ausztriában átlag hetven percen belül orvosnál van egy infarktusos beteg, nálunk jó, ha négy órán belül – idézte a vg.hu Merkely Béla orvosprofesszort, aki arról is beszélt, hogy melyek a szívgyógyászat legújabb kihívásai.

A hazai szívgyógyászatot nemzetközi szinten is elismerik. Magyarországon mégis minden második ember szív- és érrendszeri megbetegedések miatt hal meg. Mi ennek az oka?
– Nemcsak nálunk van így, ez egy világjárvány. A fejlett országok mindegyikében 30–60 százalék között van ez a mutató. Fontos azonban tudni, hogy a magas vérnyomás előfordulási gyakorisága nagyon magas hazánkban, szinte a felnőtt lakosság kétharmadát érinti. Növekszik a cukorbetegség és az elhízás is, ezek pedig súlyos rizikófaktorok. Örvendetes ugyanakkor, hogy az elmúlt húsz évben hét évvel javult a várható élettartam, ebből pedig négy év a szívbetegségek jobb kezelésének és a kedvező életmódbeli változásoknak köszönhető.

A technológiai, informatikai fejlődés minden területen újabb és újabb eredményeket produkál. Sokszor szinte az egyetemi évek alatt évülnek el eljárások. Mennyire érinti ez a felgyorsult fejlődés a szívgyógyászatot?
– Amikor én végeztem, akkor olyan módszerek voltak mind a szívritmuszavar, a koszorúér-betegség, mind pedig a szívelégtelenség kezelésére, amelyek közül ma már egyiket sem használjuk. Huszonöt éve még ott tartottunk, hogy gyógyszeres kezeléssel kezdtük feloldani az infarktus során keletkezett vérrögöt az elzáródott érben. Ma viszont már azonnali ellátásra van lehetőség. Egy gyors műtéti eljárással, katéterrel biztosítjuk az ilyen erek átjárhatóságát. Ez a beteg beérkezésÉtől számított 25 percen belül megtörténik. Szívritmuszavar esetében nemrég szintén csak folyamatos gyógyszerszedéssel próbáltuk kezelni a betegeket, ma már egy kis műtéttel a ritmuszavar okát tudjuk megszüntetni. Ez egy rádiófrekvenciás beavatkozás, amelynek köszönhetően a betegnek később már nem kell gyógyszert szednie. Az új fejlesztések jóvoltából ma már olyan speciá­lis pacemakerek vannak, amelyek vissza tudják adni a szívizomnak az erejét. A szívtranszplantáció, a műszívkezelés mindennapos, bevett gyakorlattá lett... A teljes interjú