Interjú dr. Geréb Ágnessel a dán rádióban

A beszélgetés fordítása a szuleteshaz.hu portálján olvasható.

Ismertetné röviden az éppen folyó bírósági ügyek hátterét? Mi történik most a magyarországi szülészeti politikában?

Öt ügyben folyik az eljárás jelenleg. Az elsőben kuruzslás a vád. A szülész-nőgyógyász szakorvosi munkámtól már korábban – szintén igazságtalanul – eltiltottak. Amikor letartóztattak, a Születésházban házkutatást tartottak és mindent elvittek, amit láttak, többek között egy dossziét, amiben 200 születéstörténet volt. Az abban lévő szülések kapcsán kétszázszoros kuruzslásért vádolnak, mert eltiltás alatt szülést kísértem. A kétszáz nő aláírásával igazolta, hogy a kuruzslás vádja semmiképpen nem áll, mert ők tisztában voltak azzal, hogy bábaként, nem pedig szülész-nőgyógyász szakorvosként vagyok jelen a szülésüknél, és soha nem kértem érte pénzt.

A második: Egy párnak a születésházban született gyermeke komplikáció nélkül. A szülők az újszülöttet azonban nem abban a kerületben jelentették anyakönyveztetésre, ahová a születésház tartozik, hanem a saját otthonuk kerületének illetékes hivatalába mentek. A vád szerint erre én kényszerítettem őket.

És van három, szüléssel kapcsolatos ügy, ahol a szülők és én egybehangzóan azt állítjuk, ami történt, a vád és az igazságügyi orvosszakértők pedig mást mondanak. Az egyik kisbaba édesanyját mekóniumos magzatvíz miatt kórházba kísértem, ahol kb. két óra hossza múlva erőszakos szülésvezetéssel kipréselték belőle a kisbabát, aki szegény másnap belehalt ebbe a gyerekklinikán. A másik kisbaba streptococcus fertőzés miatt tüdőgyulladással született, és rögtön a születését követően, amint önállóan kellett volna lélegeznie, súlyos állapotba került. Mentőt hívtunk hozzá, kórházba szállították, a kórházból két hét múlva egészségesen hazaadták, és most is egészséges. A harmadik kisbaba sajnos oxigénhiányos károsodást szenvedett, máig csak fekszik – két és fél éves most. Az ő születésekor őt elvitte a mentő, engem pedig elvitt a mentővel csaknem egyszerre érkező rendőrség…

Miért tartóztatták le?

A harmadik kisbaba születésekor a mentősökkel, ahogy mondtam, szinte egyszerre érkezett a rendőrség. Hogy miért tartóztattak le és miért ülök még mindig, és miért ültem több mint két évet a legelső tárgyalásig? A bábaság kriminalizációja miatt, előítéletek miatt. De hogy ezek miért és hogyan alakultak ki, ma még csak igen hosszan tudnám megfogalmazni, remélem, mire kikristályosodik és lerövidül a válaszom, addigra szabadulok…

Hogyan telnek a mindennapjai? Milyen nehézségekkel kell szembenéznie a házi őrizet miatt?

Erre hadd mondjak el egy példát: a napokban valaki fölhívott a pékségből, hogy kérek-e valamit a pékségből, és azt válaszoltam rá, hogy egyszerűen el nem tudom képzelni, hogy mit lehet ott kapni… Nem tudom magam elé képzelni, hogy mi van a pékségben. Már az illatát is elfelejtettem a pékségnek. És el nem tudom képzelni, mi lenne, ha most azt mondanák, hogy szabadon eresztenek. Sokkal jobban el tudom képzelni a börtöni létet, mint a szabad életet. Remélem, hogy ez változik, és kibírom jól a szabadulást…

Milyen következményei vannak Ön szerint a jelenlegi szabályozásnak az anyákra és a gyermekekre nézve?

A szabályozás át van itatva azzal, hogy a rendelet alkotói nem bíznak az otthonszülés biztonságában, hiába minden statisztika, meg tudományos bizonyíték. Ezért minden módon próbálnak olyan feltételeket szabni, hogy minél kevesebben feleljenek meg a legális otthonszülésnek, ha már egyáltalán muszáj volt egyáltalán belemenni abba, hogy létezzen legális otthonszülés. Próbálják menteni, ami menthető – próbálják megmenteni az újszülötteknek minél nagyobb részét, minél több szegény, ártatlan újszülöttet próbálnak megmenteni az ő elszállt, őrült anyjuktól és az őket segítő bábaboszorkáktól. Ez anyagi téren is megmutatkozik, drága lett az otthonszülés a rendelet következtében, és ezt az őrült marhaságot most már csak az engedheti meg magának a rendelet értelmében, akinek sok pénze van. A mi időnkben a pénznek nem volt szerepe a döntésben, nem az választotta az otthonszülést, akinek pénze volt, hanem az, aki otthon érezte magát biztonságban…