• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Interjú Roska Botond neurobiológus kutatóorvossal

Lapszemle 2019.09.14 Forrás: szabadfold.hu
Interjú Roska Botond neurobiológus kutatóorvossal

Ha elveszítjük a látást, akkor nehezebben tudunk kommunikálni és „kilépünk” a társadalomból.

Az emberi látás megismeréséért és betegségének gyógyításáért dolgozik Roska Botond neurobiológus kutatóorvos. A Svájcban élő professzor vehette át idén a legmagasabb magyar állami elismerést, a Magyar Szent István-rend kitüntetést. A Szabad Föld interjúja.

Fiatal, még ötvenéves sincs. A számtalan nemzetközi elismerést követően augusztus 20-a alkalmából a legmagasabb magyar állami kitüntetésben részesült. Milyen érzések kavarognak önben?

– Nagyon hálás vagyok a kitüntetésért. Nem számítottam rá, nagy meglepetésként ért.

– Édesapja Roska Tamás villamosmérnök, informatikus, egyetemi tanár, édesanyja pedig Esztó Zsuzsanna zongoraművész. Ön először a zenei pályát választotta. Miért?

– Azért, mert nagyon szerettem zenélni. Azt kell mondanom, hogy egészen addig, amíg abba nem kellett hagynom a zenei pályát, nem tudtam elképzelni, hogy valaha is mást csináljak, mint hogy csellózzak.

– Mi történt, miért hagyta abba?

– A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatójaként baleset történt a jobb kezem nagyujjával, és utána krónikus csonthártyagyulladás alakult ki.

– Sok egyetemen végzett. Érdekel, hogy a zeneművészeti egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem, a kaliforniai Berkeley és a Harvard egyetem szellemiségét, légkörét, hangulatát össze lehet hasonlítani?

– Mindegyik egyetemnek, ahová jártam, nagyon más volt a szellemisége. Nagyon sokat köszönhetek ennek a színes tanulmányi palettának. Minden egyetemem tanultam valami egyedit.

– A bázeli laboratóriumban foglalkozik életünk egyik legértékesebb, mégis törékeny kincsével: a látással. Kitartó kutatásai eredményeként hamarosan gyógyíthatóvá válhatnak a vakság azon típusai, amelyeket a szem fényérzékelési képességének elvesztése okoz. Olyan terápiát dolgozott ki, amely a problémás látósejteket ismét fényérzékennyé tudja tenni. Kérem, beszéljen erről!

– A laboratóriumban három területen végzünk kutatást: arról, hogy a retina miként dolgozza fel a vizuális információkat, majd arról, hogy az agyunk hogyan dolgozza fel a retinából érkező információt, illetve arról, miként lehet visszaállítani a látást bizonyos típusú vakságok esetén.

A harmadik témát illetően a kutatócsoportommal új metodikákat dolgoztunk ki arra, hogy visszanyerhető legyen a látás a retinitis pigmentosa betegség esetében, ahol a vakságot a fényérzékeny fotoreceptorok elhalása okozza. A teljes interjú itt olvasható