Ha elveszítjük a látást, akkor nehezebben tudunk kommunikálni és „kilépünk” a társadalomból.
Az emberi látás megismeréséért és betegségének gyógyításáért dolgozik Roska Botond neurobiológus kutatóorvos. A Svájcban élő professzor vehette át idén a legmagasabb magyar állami elismerést, a Magyar Szent István-rend kitüntetést. A Szabad Föld interjúja.
Fiatal, még ötvenéves sincs. A számtalan nemzetközi elismerést követően augusztus 20-a alkalmából a legmagasabb magyar állami kitüntetésben részesült. Milyen érzések kavarognak önben?
– Nagyon hálás vagyok a kitüntetésért. Nem számítottam rá, nagy meglepetésként ért.
– Édesapja Roska Tamás villamosmérnök, informatikus, egyetemi tanár, édesanyja pedig Esztó Zsuzsanna zongoraművész. Ön először a zenei pályát választotta. Miért?
– Azért, mert nagyon szerettem zenélni. Azt kell mondanom, hogy egészen addig, amíg abba nem kellett hagynom a zenei pályát, nem tudtam elképzelni, hogy valaha is mást csináljak, mint hogy csellózzak.
– Mi történt, miért hagyta abba?
– A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatójaként baleset történt a jobb kezem nagyujjával, és utána krónikus csonthártyagyulladás alakult ki.
– Sok egyetemen végzett. Érdekel, hogy a zeneművészeti egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem, a kaliforniai Berkeley és a Harvard egyetem szellemiségét, légkörét, hangulatát össze lehet hasonlítani?
– Mindegyik egyetemnek, ahová jártam, nagyon más volt a szellemisége. Nagyon sokat köszönhetek ennek a színes tanulmányi palettának. Minden egyetemem tanultam valami egyedit.
– A bázeli laboratóriumban foglalkozik életünk egyik legértékesebb, mégis törékeny kincsével: a látással. Kitartó kutatásai eredményeként hamarosan gyógyíthatóvá válhatnak a vakság azon típusai, amelyeket a szem fényérzékelési képességének elvesztése okoz. Olyan terápiát dolgozott ki, amely a problémás látósejteket ismét fényérzékennyé tudja tenni. Kérem, beszéljen erről!
– A laboratóriumban három területen végzünk kutatást: arról, hogy a retina miként dolgozza fel a vizuális információkat, majd arról, hogy az agyunk hogyan dolgozza fel a retinából érkező információt, illetve arról, miként lehet visszaállítani a látást bizonyos típusú vakságok esetén.
A harmadik témát illetően a kutatócsoportommal új metodikákat dolgoztunk ki arra, hogy visszanyerhető legyen a látás a retinitis pigmentosa betegség esetében, ahol a vakságot a fényérzékeny fotoreceptorok elhalása okozza. A teljes interjú itt olvasható