Mostanában kezd kiderülni, mennyire fontos szerepe van nem csak a testi folyamatokban, de akár az idegrendszer működésében is.
Sokat hallani manapság a bélflóra jelentőségéről, arról, hogy a bennünk élő mikrobióták (baktériumok, vírusok és gombák) kölcsönhatásban állnak az emberi sejtekkel, jelentősen befolyásolják az anyagcserét és az immunválaszainkat is. Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet 2008-ban életre hívta a Humán Mikrobiom Projektet (HMP) azzal a céllal, hogy olyan új módszerekkel, mint az újgenerációs szekvenálás, részletesen feltérképezze a bélflóra összetételét, írja a Qubit.
A mikro és a biom (ökológiai szempontból hasonló jellegű életközösség) szó összevonásával mikrobiomként emlegetett élő tömeget egyes kutatók már az emberi szervek közé sorolják; mostanában kezd kiderülni, mennyire fontos szerepe van nemcsak a testi folyamatokban, de akár az idegrendszer működésében is. Ennek a területnek a vezető kutatója Rob Knight biológus, a Kaliforniai Egyetem (San Diego) professzora, aki 2014-ben TED-előadásában beszélt a bennünk élő több milliárd lényről és azok meglepő szerepéről (a mikrobiom eredetileg a mikrobióták örökítőanyagának az összességére is vonatkozott, de ma már a mikrobióta, mikrobiom, mikroflóra, bélflóra kifejezéseket szinonimaként használjuk).
Mit ehetünk a bélflóránkért?
A rostok olyan növényi eredetű szénhidrátok, amelyeket a szervezet nem képes megemészteni, ezért eljutnak a vastagbélbe, és elsődleges tápanyagot jelentenek a mikrobióták számára. Ezért a magas zöldség-gyümölcs-bevitel, valamint a teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek és olajos magvak fogyasztása a rosttartalmuk miatt kiemelkedően fontosak a bélflóra szempontjából.
És ez hogyan függhet össze a mentális egészséggel?
A gyorséttermi és magas cukortartalmú ételek fogyasztása és a depresszió közötti összefüggésre több tanulmány is rávilágított már. A bélflóra állapota az említett összefüggés közvetítő tényezője lehet, mivel a tipikus nyugati étrend (a telített zsírsavak, a finomított szénhidrátok és a feldolgozott ételek nagyobb aránya miatt) rombolja a bélflórát.
Az elmúlt években azonosított bél-agy-tengelyre ma már inkább “mikrobiom-bél-agy tengelyként” hivatkozik az irodalom. A bélrendszer és a mentális egészség közötti pontos kölcsönhatás nem tisztázott még, többféle lehetséges mechanizmus is szerepet játszhat: egyrészt a bélbaktériumok maguk is termelnek olyan fontos ingerületátvivő anyagokat (szerotonin, dopamin), amelyek felszívódása kihat a hangulatunkra, másrészt néhány mikroba aktiválni tudja az emberi test leghosszabb idegét, a bolygóideget, amely a paraszimpatikus idegrendszer részeként a megnyugvásért felel, harmadrészt a bélbaktériumok hatással vannak az immunrendszerre, és így közvetetten is hatnak a közérzetünkre.