Itt a felmérés, még a fideszesek is sokallják a kormányzati kontrollt

Noha idén júniusban döntöttünk arról, kik képviseljenek bennünket a helyi önkormányzatokban, az új testületek csak október 1-jétől álltak fel, és kezdték meg hivatalosan a működésüket. Részben ennek apropóján készített 1000 főt érintő felmérést a Népszava megbízásából a Publicus Intézet arról, mennyire elégedettek az emberekkel saját településükön, kerületükben az adott önkormányzat működésével, mit gondolnak a helyi intézményrendszerekről, az iparűzési adóelvonásról és annak újraosztásáról, illetve milyen forrásokat és szolgáltatásokat kellene megkapniuk vagy visszakapniuk az önkormányzatoknak annak érdekében, hogy minél jobb ellátást tudjanak biztosítani az ott élőknek.

Azzal a kérdéssel kapcsolatban: mi szolgálja jobban egy település érdekeit, az, ha fontos döntések inkább helyben születnek az ottani igények figyelembevételével, vagy az, ha az állam minél több központi intézkedéssel szabályozza a települések működését, elsöprő többség, 86 százaléka az előbbire voksolt. Még a fideszesek 76 százaléka is sokallta a településekre nehezedő kormányzati kontrollt, míg az ellenzékiek 94, a Tisza-pártiak 96 százaléka tartozott ebbe a körbe.

Ezzel nagyjából összhangban az összes megkérdezett 63 százaléka – pártpreferencia szerint az ellenzékiek 85, a Tisza-pártiak 83 százaléka - szerint az oktatási intézmények nem működnek jobban, mióta nem az önkormányzatok tartják fenn őket, s ezzel az állítással a Fidesz-szimpatizánsok 38 százaléka is egyetértett. A válaszadók majdnem kétharmada (63 százaléka) szerint az oktatási intézményeket vissza kellene adni az önkormányzatok fenntartásába. Feltették azt a kérdést is, hogy vajon az államnak a jelenleginél több vagy kevesebb pénzt kellene a önkormányzatoknál hagyni? Erre a Tisza-pártiak 94 százaléka, míg a további ellenzéki pártok hívei kivétel nélkül az előbbi mellett „szavaztak”. Sőt, a párt nélküliek 80, míg a fideszesek 73 százaléka is úgy vélte, hogy az államnak a jelenleginél több pénzt kellene az önkormányzatoknál hagynia. Amikor arról a sorrendről kellett dönteniük, hogy mely feladatokra kellene több pénzt kapniuk a helyhatóságoknak, első helyen az egészségügyre (71 százalék), másodsorban az oktatásra, (45), harmadsorban szociális célokra, a szegények támogatására, valamint utak, közterek középületek fejlesztésére (19-19), majd a lakhatási szegénység megoldására, bérlakások építésére (18) a közlekedés fejlesztésre (6) költenének, és mindössze 2 százalék áldozna tömegsportra.

Továbbiak a teljes cikkben