Itt a felmérés, többe kerül a sok beteg, mint a jó egészségügy

Felfoghatatlanul nagy összegbe kerül a magyar társadalomnak az, hogy egészségügyileg meglehetősen rossz állapotban van a 30 és 64 év közöttiek hazai korosztálya - írja a népszava.hu.

Erre mutatott rá az a nemrégiben elkészült kutatás, amelyben Joó Tamás egészségügyi közgazdász, Vitrai József népegészségügyi szakértő és Kollányi Zsófia szociológus arra kereste a választ, mekkora munkaidő veszteséget okoz az egészségromlás Magyarországon.

A Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) rendezvényén bemutatott kutatás szerint az úgynevezett betegségteher – vagyis a betegség vagy halálozás miatt elvesző munkaidő termelési értéke – a GDP 7,2 százaléka volt 2019-ben. Ugyanebben az évben az állam a GDP 4,5 százalékát költötte az egészségügy működtetésére.

Kollányi Zsófia magyarázatkén megemlítette: a betegség és a korai halálozás miatt kiesett termelés „nem csak úgy a levegőből tűnik el”, az valakinek veszteségként jelentkezik. A kutatók abban bíznak, hogy az általuk összegyűjtött adatokkal sikerül a kormányzati döntéshozókkal megértetni, mennyire fontos része a gazdaságnak a jól működő egészségügyi rendszer. Vitrai József elmondta, hogy a 30 és 64 év közöttiek korcsoportjában 2019-ben 27 ezer ember halt meg, ami az adott évi összes magyar halálozásnak több mint ötöde. 

A vizsgált csoportban az egy főre jutó betegségben töltött napok száma 50 volt. A legtöbb embernek mozgásszervi és a mentális egészség problémák miatt romlott a termelékenysége. Megjegyezte: a munkaidő-veszteség jelentős: az összes munkaidő egyhetede az egészségromlásra vezethető vissza. Ez a munkaidő-veszteség 40 százalékkal kisebb lenne, ha a magyarok olyan egészségesek lennének, mint az osztrákok.

További részletek a cikkben.