• nátha
    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

  • melanóma
    • Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

      Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

    • 10 dolog, amit mindenkinek tudnia kell a melanomáról

      10 dolog, amit mindenkinek tudnia kell a melanomáról

    • A szemben és a köröm alatt is lehet rejtett melanóma      

      A szemben és a köröm alatt is lehet rejtett melanóma      

  • egynapos sebészet
    • Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

      Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

    • Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

      Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

    • Jövőre elkészül az egynapos sebészeti egység Kecskeméten

      Jövőre elkészül az egynapos sebészeti egység Kecskeméten

Itt a nagy vírusmutáns-határozó

Lapszemle 2021.02.27 Forrás: valaszonline.hu
Itt a nagy vírusmutáns-határozó

Az angol mutánst már Budapest, Debrecen, Tatabánya, Székesfehérvár és Győr szennyvízmintáiban is kimutatták.

A harmadik hullámért felelős angol (B.1.1.7), a gyorsabban terjedő dél-afrikai (B.1.351), a „rejtélyes cseh” – éppen mire a tömeges oltásokkal sikert érhetnénk el, itt vannak a mutánsok, kész vakcináink pedig a közel egy évvel ezelőtti „vírusállapot” ellen jók. Ezzel új korszak kezdődik a védekezésben, a tudomány bekeményít: emberek tudatos megfertőzésével klinikai vizsgálat indul, jönnek a mixoltások és ráoltások. Sci-fi élőben. A Válasz Online bemutatja a vírusmutáns-határozót és a COVID elleni küzdelem új szakaszának hátterét.

Halál vagy himlő – ez elé a választás elé állítottak a XVIII. század végén Angliában siralomházban levő rabokat. A halálraítélteket arra kérték, vállalják a királyi család helyett, hogy kipróbálják a himlő elleni védekezés új módját. Nyolcan jelentkeztek a valaha hallott legvalószínűtlenebb ötlet megvalósítására: kicsit megbetegítik őket egy halálos kórokozóval, hogy így védjék ki a fertőzést. Lehet-e kicsit himlősnek lenni? – minden korábbi tapasztalat azt jelezte, hogy nem. A hóhérral szemben az orvostudomány mégis vonzóbbnak tűnt, és nyolcból hét elítéltnél működött is a módszer. Később magán a királyi családon is kipróbálták. Így terjedt el a himlő elleni vakcinálás Angliában. 

Hasonló történik a következő hetekben, csak éppen nem halálraítélteket, hanem „ártatlan” önkénteseket fertőznek meg. S persze nem himlővel, de azért komoly betegséggel, a koronavírussal, amelyről előzetesen senki sem tudja, kinél okoz tünetmentes fertőzést és kinél fatális szövődményeket. Egyelőre hatásos gyógymód sincs ellene. 

Korábban hasonló engedélyt csak fiatal és egészséges embereknek és rájuk veszélytelen kórokozónál (például influenzánál) adtak, fel sem vetődött, hogy bárkit életveszélybe sodorjanak a tudomány érdekében. Christopher Chiu, a londoni Imperial College kutatója most mégis megkezdheti a vizsgálatot.

A rendhagyó kísérlet azért kapott engedélyt, mert a koronavírus az utóbbi hónapokban megváltoztatta a viselkedését. Korábban is voltak mutánsai, minden vírusnak vannak, de ezek a változatok nem tértek el jelentősen egymástól, nem voltak fertőzőbbek, és akit az egyik vírusváltozat megbetegített, a másik változattal szemben is – legalább négy-hat hónapra – védettséget szerzett. Szeptember elején azonban brit tudósok Kentben azonosítottak egy olyan vírust, amelynek szerkezete több jellegzetes ponton is eltér a korábbiaktól. A hivatalosan B.1.1.7-nek nevezett variáns, amelyet felfedezésének helye alapján angol vírusnak neveznek, azóta bevette az egész világot. Sokkal gyorsabban terjed a korábbi változatoknál, Angliában vészesen le is terhelte az egészségügyi ellátórendszert.

A tudósok az elmúlt hónapokban megtanulták, hogy egy vírusról passzív szemlélőként sokkal kevesebbet tudhatunk meg, mint ha emberek megfertőzésével magunk idézzük elő a betegséget. Most erre készülnek, mert nem zárható ki, hogy egy ilyen kísérlet emberi életek ezreit mentheti meg. Pedig már úgy tűnt, hogy a „húzd meg, ereszd meg”-megoldással, vagyis hol szigorúbb, hol enyhébb járványügyi szabályokkal kihúzzuk a tömeges védőoltásokig. Az adatok egészen a brit variáns megjelenéséig úgy alakultak, ahogy a nagykönyvben megírták: két héttel a korlátozások bevezetése után már látszott az új fertőzések számának visszaesése, újabb két hét múlva a kórházi ápoltak száma is csökkenni kezdett, végül pedig a halálesetek is ritkábbak lettek. 

Most minden megváltozott. A britek hiába zárták le az országukat, a kórházaik az év végén alig bírták a nyomást. A szlovákok hiába irtották ki a régi vírus nagy részét folyamatos országos teszteléssel, az új vírusvariánsok tarolnak náluk. Hiába esett át egy brazil város szinte teljes lakossága már korábban a fertőzésen, most megint járvány van náluk. Magyarországon is november óta van érvényben kijárási korlátozás, még a kávéházi teraszok is zárva tartanak három hónapja, az országnak mégis tíz olyan megyéje van, ahol a múlt héten 40 százaléknál nagyobb mértékben gyorsult a vírus terjedése az előző hét naphoz viszonyítva. 

Egyszerre két járvány dúl tehát: a régi vírusvariánst, a járvány második hullámát Magyarországon is sikerült a kijárási korlátozással leszálló ágba kényszeríteni, de közben az angol verzió járványos tempóban terjed – fittyet hányva a kijárási korlátozásokra és az éttermi zárlatra.

A Nemzeti Népegészségügyi Intézet szakértői az angol mutánst már Budapest, Debrecen, Tatabánya, Székesfehérvár és Győr szennyvízmintáiban is kimutatták, és közvetlenül 400 embernél tudták beazonosítani. Kilenc betegnél pedig a cseh változatot.

Kis mutánshatározó

Angol (B.1.1.7)

Mikor fedezték fel?

2020 szeptemberében az angliai Kentben, ezért nevezik angol vírusnak.

Jelen van nálunk is? 

Igen, ez okozza a járvány harmadik hullámát. 

Súlyosabb betegséget okoz? 

Több brit közlés szerint gyakrabban halálos kimenetelű. 

Gyorsabban terjed? 

Igen, 2-3 személy helyett átlagosan négynek adják tovább a fertőzöttek, ezért többen betegszenek meg és kerülnek kórházba. 

Hatásosak ellene a nálunk engedélyezett oltások? 

Igen.

Megfertőzi a betegségen már átesetteket? 

Nem. 

Miben különbözik a korábbi változattól?

Gyakran fejfájás és hasmenés az első tünet, ezért nehéz felismerni. Legalább két hétig képes fertőzni, ezért érdemes zárótesztet kérni a betegség után. 

Dél-afrikai (B.1.351)

Mikor fedezték fel?

2020 október elején.

Jelen van nálunk is? 

Még nem mutatták ki. 

Súlyosabb betegséget okoz? 

Nincs rá bizonyíték.

Gyorsabban terjed? 

Igen. 

Hatásosak ellene a nálunk engedélyezett oltások? 

Igen, de kevéssé, mint az angol mutáns ellen. Az AstraZeneca vakcinája az egyetlen, ahol nem látunk tisztán. Az enyhe fertőzés ellen nem véd, a súlyos eseteknél ettől még jó lehet, de erre nincs bizonyíték.

Megfertőzi a betegségen már átesetteket? 

Nem tudunk ilyen esetről. 

Miben különbözik a korábbi változattól?

Elsősorban a gyógykezelés módjában, bizonyos gyógyszerek kevéssé hatnak rá.   

További részletek a cikkben.

Legolvasottabb cikkeink